Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2007 (6. évfolyam)

2007 / 4. szám - ÁZSIAI VÁLSÁGÖVEZET - Rada Csaba - Rada Péter: Törökország európai uniós csatlakozásának biztonságpolitikai aspektusai

Törökország európai uniós csatlakozásának biztonsági aspektusai fontos, hanem a munka minősége is. A nagy népesség egy országban csak akkor vezethet ugyanis általános fejlődéshez, ha a gazdasági növekedés korábban megteremtette az ala­pot újabb és újabb munkahelyek kialakulásához. A török gazdaság ugyanis nem mindig volt képes felszívni az agráriumból kiszorult munkásokat. 1950-ben még a lakosság csak­nem 70 százaléka rurális területeken élt, míg 2004-ben már csupán 30 százalék.75 A problémát a földrajzi különbségek jelentik: Anatólia és a kurd területek gazda­sági mutatói a fekete-afrikai országok mutatóival „vetekszenek". Itt rendkívül magas a munkanélküliség, amit a kormányzati szektorban felajánlott álláslehetőségek sem tudnak enyhíteni, ezért ezekről a területekről magas a migrációs hajlam. Az uniónak a regionális politikájában ezt mindenképpen fel kell ismernie, hiszen ennek a migrációs nyomásnak az esetleges elbagatellizálása beigazolná a szkeptikusok félelmeit. Mivel ezeken, az elsősorban kurdok lakta területeken, a munkakínálat folyamatosan csök­ken, „köszönhetően", hogy a terület évtizedeken keresztül katonai akciók színtere volt, illetve, hogy a kormányzat szándékosan nem fejlesztette, így az kiesett a török „vérkeringésből".76 Léteznek ugyan bizonyos programok a terület felzárkóztatására, mint a Southeastern Anatolia Project (GAP),77 ami több ezer munkahelyet teremtett és fog teremteni az elkövetkező néhány évben, azonban ezek megvalósulása a térség el­maradottságán csak enyhíteni főj* majd, és nem azt megoldani. Érdemes megemlíteni, hogy a mezőgazdaság a török gazdaság „elfelejtett szektora" volt, melyet gyakorlatilag kihagytak az 1980-as évek nagy átalakításaiból.78 A globalizácós folyamat ugyanakkor a nyugati területeket is ellentmondásosan érintette. A régió gyorsan iparosodott, de egyúttal túlzottan függővé is vált, a szolgáltató központot jelentő Isztambultól.79 Az Európai Unió sikere gazdasági szempontból a versenyképes egységes belső piac fenntartható működésétől függ. A csatlakozó országok dinamikája elősegíti a rosszul teljesítő nagyobb államok gazdasági reformjainak a megvalósulását. Ha a csatlakozó ország általános gazdasági növekedési üteme magasabb, akkor az hosszú távon meg­növeli az unió növekedési ütemét. Növekvő termelékenység mellett fenntartható a gaz­dasági növekedés szintje,80 és mivel a török termelékenységi mutatók jóval elmarad­nak az uniós átlagtól, de tartós növekedést mutatnak,81 várhatóan a csatlakozás után is fenntartható lesz ez a növekedés. Ezt még az is biztosítja, hogy Törökországot az EU már piacgazdasággá nyilvánította, tehát ebből a szempontból teljesítette a koppenhá­gai kritériumokat. A működőképes piacgazdaság legfontosabb jellemzői a piaci árszabás, és a magán- tulajdon meghatározó súlya. Törökországban még bevett kormányzati gyakorlat, hogy bizonyos termékeknek szociális megfontolásból alacsonyan tartják az árait. Az uniós kritériumoknak való megfeleléshez privatizálni kellene az állami bankok és monopó­liumok többségét is. Bár Turgut Özal idejében az 1980-as évek folyamán megindult a török piacok liberalizálása, mindez megakadt az évtized végére. Ennek következtében a török gazdaság megnyílt, ugyanakkor a kulcsterületek nagyvállalatai továbbra is álla­2007. tél 17

Next

/
Thumbnails
Contents