Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2007 (6. évfolyam)
2007 / 4. szám - ÁZSIAI VÁLSÁGÖVEZET - Rada Csaba - Rada Péter: Törökország európai uniós csatlakozásának biztonságpolitikai aspektusai
Törökország európai uniós csatlakozásának biztonsági aspektusai Európai Unió és Törökország együttműködése kikerülhetetlen. Az egyetlen dolog, ami beárnyékolhatja ezt, az a görög-török viszony, ami bár rengeteget javult 1999 óta,30 de Ciprus miatt még továbbra is egy kényes pontja a török csatlakozási tárgyalásoknak. A NATO-t is egyes esetekben döntésképtelenné tévő ciprusi probléma az EU-csatlakozás egyik súlyponti kérdésévé vált 2006-ra. Az EU 2004-ben felvette a tagjai közé a megosztott Ciprust, mely még nem rendezte belső megosztottságát és ezzel egy olyan feszültségforrást képzett, amely megakadályozhatja a törökök jövőbeli csatlakozását. Az ankarai egyezmény alapján Törökország kiterjesztette a vámuniót a tíz új uniós tagországra, köztük Ciprusra is. Azonban a török kikötők máig nem engedik a görög-ciprusi hajók kikötését, és más módokon is akadályozzák a ciprusi áruk megjelenését. Eközben a ciprusi képviselők, tisztviselők az EU összes intézményében a török csatlakozási folyamat hátráltatására is törekszenek. 2006 őszén az EB kiadta országértékelő jelentését,31 amelyben felhívta Törökországot a ciprusi kereskedelmi korlátok leépítésére, amelyért a török kormány Észak-Ciprus izolációjának és a ciprusi törökök diszkriminációjának csökkentését követelte. A finn elnökség diplomáciai törekvései ellenére azonban nem született megállapodás 2006 november végéig, így Öli Rehn bővítési biztos a 8 területen elrendelte a csatlakozási tárgyalások leállítását,32 amelyek továbbra sem indultak el újra. A katonai képességeket tekintve az ESDP célja az, hogy az Európai Unió globális szereplőként fellépve hatékonyan tudja felvenni a harcot a terrorizmussal, és képes legyen beavatkozni a közel-keleti krízisterületeken, amihez pedig az ESDP bevetési hatókörét növelni kellene. Törökország az ESDP operatív részében már jelenleg is részt vesz,33 a terrorellenes koalíciónak pedig „lelkes" tagja.34 A közel-keleti „béketeremtő potenciálját" bizonyítja, hogy az egyetlen muszlim ország, akinek jó kapcsolata van Izraellel,35 és ráadásul az arab országok is elfogadnák közvetítőként. Törökország már a csatlakozási tárgyalások során számos kulturális tapasztalattal fogja bővíteni Brüsszel ismereteit, amely hozzájárulhat a bukott államok belső tulajdonságainak a megértéséhez. A török csatlakozás katonai szempontból egyik nézőpont szerint hasznos lenne, de másrészt előre nem látható következményeket is jelent, például egy későbbi konfliktus a térségben milyen arab, amerikai, vagy orosz hozzáállást váltana ki? Viszont az új szomszédságpolitika keretein belül lehetőség nyílna az ilyen konfliktusok kezelésére, és az arab-izraeli enyhülési folyamat elősegítésére.36 A politikai biztonság Búzán és Little elméletében a politika, mint a stabilitás egyik alapköve jelenik meg, amely a kormányzat hathatós tevékenységétől és stabil pozíciójától függ. A politikai biztonság vizsgálata több tényezőre bomlik. Egy részről azt kell vizsgálni, hogy egy államban milyen a kormányzat pozíciója, mennyire képes akaratát érvényesíteni a dön2007. tél 9
