Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2007 (6. évfolyam)
2007 / 2-3. szám - KÖNYVEKRŐL - Gazdag Ferenc: Egy könyv, mely nem az, amit a címe ígér (Deák Péter szerk.: Biztonságpolitikai kézikönyv. Budapest: Osiris, 2007)
Könyvekről veggyűjteményére, amely ezt a szerződést is tartalmazza magyar nyelven. A különféle események időpontját illetően csak az év szerepel, a hónap és a nap nem. Ráadásul két oldallal később egy újabb összeállítást is találunk Nemzetközi és hazai dokumentumok jegyzéke címmel. Itt ugyanolyan önkényesen összeállított, időpontját illetően pontatlan és a levegőben lógó felsorolást láthatunk. Egyéb eligazítás híján például nehéz kitalálni, hogy mire vonatkozhat a 627. oldal alján található Saint-Malo Plusz Öt (2003) dokumentum. Hasonló megjegyzések tehetők a Nemzetközi és hazai szervezetek, intézmények fejezetben közölt összeállítással kapcsolatban is. Az olvasónak az a benyomása, mintha a kötetnek ezt a részét teljesen kezdő egyetemi hallgatók állították volna össze, mindennemű tanári felügyelet nélkül. Koncepcionálisan elhibázott, kivitelezésében pedig minősíthetetlen a Kulcsfogalmak jegyzéke fejezet. Ebben kilencven különféle fogalom, illetve kifejezés helyenként parodisztikus magyarázatát olvashatjuk. Bármilyen szakkönyv szakmai fogalomkészletének magyarázata rendkívül hasznos. A kötetünk fejezetei előtt található, az adott fejezet legfontosabb fogalmait előre vetítő összeállítások láttán nem volt alaptalan a várakozás, hogy a kötet végén komplett fogalomjegyzéket találunk. A kézikönyvek az alapfogalmak magyarázatát és következésképpen konzekvens használatát segítik elő ilyen szószedetekkel. Érthetetlen módon a Biztonságpolitikai kézikönyvben azonban csak egy válogatott lista magyarázatát találjuk, amelynek esetében nemcsak a válogatás szakszerűsége kérdőjelezhető meg (a listán szerepel például a Caudillo-rendszer, az ASEAN, Fekete-Afrika, a Gini-koefficiens és az ökológiai lábnyom fogalma), hanem a kiválasztott fogalmak magyarázata is. Megmosolyogtató, ahogy például két és fél sorban kapunk magyarázatot a civilizáció fogalmára (631. o.), amikor megtudjuk, hogy a demográfia „az emberi népesség alakulásával foglalkozó tudományág" (uo.), hogy a Közel-Kelet „olyan földrajzi térséget jelöl, amelynek a pontos körülhatárolását a válság- területek sűrű változása teszi bizonytalanná" (636. o.), hogy a PERT rendszer „a tennivalók optimális sorrendjének, illetve az erőforrások optimális felhasználási módjának a megállapítására hivatott" (639. o.). Szerepel kulcsfogalomként a fegyveres küzdelem magyarázata, de nem került be a biztonságpolitika szempontjából gyaníthatóan ugyanilyen fontos fegyverzet-ellenőrzés fogalma. Olvashatunk a Helsinki Headline Goalról, de az 1975-ös helsinki záróokmány nincs benne, mint ahogy nem található meg a leszerelés, a SALT egyezmény és még sok más fogalom sem. Néhány esetben viszont a szómagyarázat bohózatba fordul. Az indigenizációról megtudhatjuk, hogy „az eszkalálódó válságok és konfliktusok által sújtott területek népességének és intézményeinek, illetve új államainak domináns szerepvállalásához való visszatérítés politikája". (Aki nem hiszi, járjon'utána!) A válság fogalmára a magyarázat pedig a következőképp hangzik: „Valamennyi biztonsági faktorban lényegében tisztázatlan kimenetelű helyzetet jelent, amelyben a racionális, intézményes kezelési 278 Külügyi Szemle
