Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2007 (6. évfolyam)
2007 / 1. szám - ENERGIAPOLITIKA - Szemerkényi Réka: Túlélő múlt? A hidegháború velünk élő energiabiztonsági tapasztalatai
Túlélő múlt? A hidegháború velünk élő energiabiztonsági tapasztalatai Másrészt azonban a szénhidrogének szerepe a XX. század folyamán mindvégig stratégiai jelentőségű volt: a hidegháború idején nem volt olyan jelentős nemzetközi szereplő, aki a szénhidrogén-ellátás kérdését ne a nemzed stratégiai területén belül kezelte volna. Nem lenne racionális azt feltételezni, hogy pusztán azért, mert átléptünk a XXI. századba, vége lett a hidegháborúnak, ez a hosszú időn keresztül hagyományosan stratégia kérdésként kezelt terület önmagától, zökkenőmentesen, észrevétlenül, „csak úgy" át tudna sodródni a piaci mechanizmusok területére. A szénhidrogének szerepe, hatása már önmagában a közvetlen katonai dimenzióban is stratégiai jelentőségűnek lenne mondható. Elég az olaj szerepéből fakadóan a katonai mobilizációban lezajlott valóságos hadviselési technikai-taktikai forradalomra gondolnunk, mely már a második világháború menetére nézve konkrét stratégiai következményekkel járt. A szénhidrogének azonban ennél átvittebb, ugyanakkor átfogóbb gazdasági dimenzióban is hatottak a politikai döntéshozatalra. Sőt a XX. század folyamán az egyes nemzeti politikai döntéshozóknak a szénhidrogén-politika akkor is stratégiai ügy volt, ha az adott nemzet nem tervezett, nem kívánt, nem tartott előnyösnek agresszív katonai eszközöket alkalmazni nemzeti érdekérvényesítése során. Átfogó gazdasági jelenlétük és szerteágazó hatásuk miatt a szénhidrogének nemcsak a gazdaságpolitika, hanem a nemzetközi szereplők globális mozgásterének meghatározásában, a nemzetközi élet alakításában is meghatározó szerepet játszottak a XX. század folyamán. Stratégiai súlyukat jelzi, hogy egyrészt a szénhidrogén alapú gazdaságban az energiaellátás kérdése folyamatosan meghatározó, nemcsak az energiahordozó-váltás kezdeti szakaszában, amint ez a kőolaj és földgáz felfedezése előtti energiahordozók esetében megfigyelhető volt. A szénhidrogének szerepe az energiahordozó-váltást követően is meghatározó maradt a modem nyugati gazdaságok működésében. Másrészt a XX. század meghatározó energiahordozói fellelhetőségének földrajzi egyenetlensége stratégiai egyenetlenséget is okozott: az importőröknek hosszú távon kellett behozatali kényszerre berendezkedniük, míg az exportőrök hosszú távon számolhattak kiszámítható bevételi forrással, és ebből fakadóan potenciális stratégiai erőpozícióval a nemzetközi kapcsolatokban.2 Nem túlzás kimondani, hogy a XX. század folyamán a szénhidrogén-ellátás elsősorban nem is katonai/hadviselési következményei miatt, hanem a szénhidrogéneknek a modem gazdaságban betöltött szerepe következtében vált stratégiai kérdéssé. Ez az, amiért a nemzetközi politikára gyakorolt hatásuk is stratégiainak nevezhető. A század gazdasági fejlődését alapvetően meghatározó szénhidrogének gazdasági szerepe és súlya a szénhidrogén-politika kérdését gyakorlatilag a szénhidrogén alapú gazdaság kialakulásának kezdeteitől fogva stratégiai üggyé tette. A XX. század gazdasági fejlődésének egyik meghatározó elemének, a szénhidrogéneknek, elkerülhetetlenül kellett valamiféle hatást gyakorolniuk a nemzetközi politikára a hidegháború idején. A reálpolitikai kérdés tehát valójában nem az, hogy hatott-e az energiapolitika a nem2007. tavasz 35
