Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2007 (6. évfolyam)
2007 / 1. szám - FOLYÓIRATSZEMLE - Moisi, Dominique: Érzelmek összecsapása. Félelem, megalázottság, remény és az új világrend (Füsti Molnár Zsuzsa)
Folyóiratszemle neszánsz kezdetekor az iszlám befolyás könyörtelenül hanyatlásnak indult. 1571-ben a lepantói csatában elszenvedett vereségétől kezdve az első világháború utáni végső bukásáig az Oszmán Birodalom lassú feledésbe merült. Az ezt követő történelmi események még inkább megerősítették ezt a folyamatot. Izrael Állam létrehozása egy arabok által lakott terület kellős közepén a muszlimok szemében hanyatlásuk végső bizonyítékát jelentette. A zsidóknak Izrael legitimitása több jelentéssel bírt: egyszerre jelentette egy vallási ígéret beteljesülését, egy nemzet álmának megvalósulását és a nemzetközi közösség vezeklését a holokauszt miatt. Ezzel szemben az araboknak ez a nyugati gyarmatosító logika anakronisztikus megjelenése volt, éppen a gyarmatok függetlenné válásának időszakában; úgy érezték, hogy a zsidók elleni barbarizmus bűnébe esett keresztény Nyugat bűneiért igazságtalanul a muzulmán Keletnek kell meglakolnia. Az Izrael és szomszédai közötti megoldatlan konfliktus a megalázottság kultúráját a gyűlölet kultúrájává változtatta. A Hezbollah és az Izrael közötti harc, hasonlóképpen az elmélyülő iraki polgárháborúhoz, számos muzulmán felháborodását váltotta ki, és ezt Irán és szövetségesei sikerrel használják ki. A síita szélsőségesek a megalázottság- gal szembeni ellenállás eszméjének megtestesítőiként tűnhetnek fel, amely eszme minden robbantással tovább erősödik. A globalizáció is e probléma elmélyülésének irányában hatott. A Közel-Keletnek nap mint nap szembe kell néznie azzal az ellentéttel, amely a globalizáció nyertesei, főként a nyugati világ és Kelet-Ázsia, valamint a lemaradók között feszül. A Nyugat és az arab világ közötti szakadék másfelől az összeegyeztethetetlen világnézetek eredménye. Amint az európai társadalmak mindinkább világiasabb jelleget öltenek, a muzulmán világ mindennapjaiban egyre fontosabb szerepet tölt be a vallás. Az európaiakat az iszlám vallás manapság egyre inkább a saját tizenhatodik és tizenhetedik századi vallási buzgalmukra és vallásháborúikra emlékezteti. Ez az ideológiai ellentét az Egyesült Államok és az arab világ között is fennáll, ám kevésbé élesen, mivel az Egyesült Államok mélyen vallásos ország, sőt az utóbbi időben egyre inkább azzá vált. Az iszlám fundamentalizmus azonban egyedi jelenség, mivel kettős bosszúvágy hajtja: egyrészt a síita kisebbség fordul szembe a szunnita többséggel, másrészt a fundamentalisták állnak szemben a Nyugattal. A remény kultúrája Miközben a Nyugat és a Közel-Kelet egymás torkát szorongatja, Keleten egyre erősebben bontakozik ki a fejlődésbe vetett hit. A két évszázadig tartó viszonylagos hanyatlás után Kína egyre inkább visszanyeri legitim nemzetközi státusát. Úgy tűnik, hogy konfliktuskerülő, gazdasági fejlődésre összpontosító stratégiája jól működik, gazdasági hasznot és nemzetközi elismerést hozva az országnak. Kínáénál is több optimizmust 2007. tavasz 197
