Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2007 (6. évfolyam)
2007 / 1. szám - AUSZTRÁLIA - Tolnai Ágnes: Ausztrália és Ázsia kapcsolatainak fejlődése a hidegháború után
Tolnai Agnes társadalmi fejlődést, a versenyképesség növekedését, az esetleges későbbi regionális gazdasági/politikai fórumok kialakulásának alapját is.40 Downer ehhez hozzátesz egy következő, biztonsági elemet is.41 Ausztráliának szabadkereskedelmi megállapodásai vannak az Egyesült Államokkal, Thaifölddel, Szingapúrral és Új-Zélanddal, valamint tárgyalásokat folytat Kínával, Malajziával, az Egyesült Arab Emirátusokkal és Új-Zélanddal együtt az ASEAN-nal is 42 Japán viszonylatában szintén felvetődött a kétoldalú tárgyalásokon a kereskedelmi kapcsolatok ilyen jellegű mélyítése. Kína esetében meg kell említeni, hogy a kereskedelem/GDP alapján felállított modell szerint „pozitív, ugyanakkor gyenge hatás áll fenn" a kínai gazdaság és kereskedelem volumenének növekedése között, de erős kapcsolat figyelhető meg a pénzügyi szolgáltatások, a befektetések, valamint a kereskedelem és a befektetések egyéb hatásai között. A közvetlen külföldi tőkebefektetések emelkedése az egyik legjelentősebb eredmény.43 Ez alátámasztja a közvetett hatások erőteljesebb érvényesülését - a kereskedelmi kapcsolatok bővülése révén Ausztrália és Kína között a leendő szabadkereskedelmi megállapodás sikeresebb politikai, regionális partnerséget teremthet. A szabadkereskedelmi megállapodások a globalizáció negatív hatásainak kiküszöbölésére is alkalmasak lehetnek például egy fejlett és egy fejlődő ország között, illetve az 1997-eshez hasonló válságok hatásait is jobban kezelhető teszik a partnerek egymás közötti viszonyában. Kína utáni második legnagyobb kereskedelmi partnere, az ASEAN esetében az ország a gyorsan fejlődő országok piacán keres kedvező lehetőségeket. 1993/1994 és 2003/2004 között évente átlagosan 9,3 százalékkal nőtt az ASEAN és Ausztrália közti kereskedelem.44 Egy Ausztráliával és Új-Zélanddal kötött szabadkereskedelmi megállapodás során az ASEAN-nak az az érdeke, hogy a megállapodás révén ne elsősorban a vám, hanem inkább a nem vám jellegű és technikai korlátokat csökkentse, illetve hogy jól működő politikai és stratégiai partnerséget alakítson ki.45 2005-ben Ausztrália exportjának 19 százaléka, importjának 26 százaléka irányult olyan államokba, amelyekkel hatályos szabadkereskedelmi megállapodása van. Nem állítható egyértelműen azonban, hogy a kétoldalú kereskedelem jelentős változást mutat akár volumenében, akár százalékos arányában a szabadkereskedelmi megállapodás hatálybalépését megelőzően és az után is.46 Ahogy Koppe megállapítja: a szabadkereskedelmi megállapodások a partnerek közti kétoldalú viszony elmélyítésével inkább politikai, semmint gazdasági jelentőséggel bírnak.47 Alexander Downer külügyminiszter 2005-ös tanulmányában szintén hangsúlyozza, hogy a Thaifölddel és Szingapúrral kötött szabadkereskedelmi megállapodások nem a konkrét gazdasági, hanem a biztonsági és stratégiai kapcsolat szélesítésében jelentenek előrelépést.48 148 Külügyi Szemle
