Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2007 (6. évfolyam)
2007 / 1. szám - AUSZTRÁLIA - Tolnai Ágnes: Ausztrália és Ázsia kapcsolatainak fejlődése a hidegháború után
Ausztrália és Ázsia kapcsolatainak fejlődése a hidegháború után elérését. Az APEC napirendjére és kohéziójára a legnagyobb hatást a Tokió-Washington kapcsolat alakulása gyakorolja. Ezt a kapcsolatot azonban nehéz együttműködésként értelmezni annak fényében, hogy Japán megvétóz, elutasít minden a kereskedelem liberalizálására vonatkozó amerikai javaslatot, és hasonlóképpen tesz vagy éppen passzívan viszonyul az Egyesült Államok Japán technikai együttműködési és gazdaságfejlesztési javaslataira. Míg az Egyesült Államok az APEC-et a WTO-tárgyalások előcsarnokának, próbaterepének tartja szorgalmazva a kereskedelemliberalizálási, addig Japán mint regionális hatalom akar megjelenni az APEC-ban, ki akarja fejezni Ázsiához való kötődését, és a szervezeten keresztül kívánja blokkolni a liberalizációt a hazai szempontból fontos, de nem versenyképes iparágak és a mezőgazdaság érdekében. Eközben Japán támogatja az ázsiai szabadkereskedelmi övezet létrehozását, a kereskedelmi korlátok csökkentését az ázsiai régióban.8 E bírálatok és nézetkülönbségek ellenére az APEC- régióban az 1988-ban 16,6 százalékos vámszint 2004-re 6,4 százalékra csökkent, a nem tarifális intézkedéseket vámosították, vagyis felszámolták a befektetési korlátokat.9 Ausztrália 1996 óta hatalmon lévő miniszterelnöke, John Howard inkább a kritikai elemeket helyezi előtérbe és nem tartja az APEC-et az ausztrál érdekek megjelenítése és megvalósítása hatékony színterének. A 2001-es és 2002-es terrortámadások végleg azt sugallták, hogy Ausztrália más, mint a biztonsági kihívásokat jelentő ázsiai országok. Mindez a miniszterelnök és külügyminisztere, Downer szemében, mivel egyikük sem kívánja az országot az ázsiai-csendes-óceáni térség vezető erejeként meghatározni, tompította a teljes ázsiai nyitás jelentőségét.10 A Bob Hawke-féle euforisztikus érzés az APEC irányába tehát nem tapasztalható már a Howard-kormányban. A szervezet intézményi gyengeségei, az 1997-es krízisre adott nem megfelelő válaszok miatt a regionális gazdasági szerepvállalás más csatornáit kezdte keresni a kormány. A nemzeti érdekek megjelenítésére alkalmasabbnak véli 1997-es külpolitikai Fehér könyvében a kétoldalú kapcsolatok fejlesztését. A legfontosabb kereskedelmi partneri kapcsolatok alakulása Az 1969/1970 és 1994/199511 közötti huszonöt évben Ausztrália két legfontosabb gazdasági partnere Japán és az Egyesült Államok volt mind az export, mind az import tekintetében. Az Egyesült Államokkal és Japánnal való kereskedelmi kapcsolatépítési szándék fontosságát jelzi, hogy 2005. január elsején az Egyesült Államok és Ausztrália között szabadkereskedelmi megállapodás lépett hatályba. Japánnal pedig 2003-ban írta alá a gazdasági kapcsolatok további fejlesztését célzó ausztrál-japán kereskedelmi és gazdasági keretet. így Ausztrália - ha ezeket a lépéseit a howardi érdekpolitizálás fényében értelmezzük-baráti fogadtatásra talált a protekcionista amerikai piacon, és megerősítette partnerségét a sok elemében hasonló biztonsági gondolkodású Japánnal. 2007. tavasz 141
