Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2007 (6. évfolyam)
2007 / 1. szám - AUSZTRÁLIA - Tolnai Ágnes: Ausztrália és Ázsia kapcsolatainak fejlődése a hidegháború után
Ausztrália és Ázsia kapcsolatainak fejlődése a hidegháború után s Tolnai Agnes A XXL századi Ázsia a világkereskedelem, a világgazdaság meghatározó részévé vált. Az Egyesült Államok-Japán-Európai Unió háromszög kiegészül a feltörekvő ázsiai államokkal. Regionális és kétoldalú szerződések sorával vonják be a háromszög országai a térséget kereskedelmük bővítésébe. Kínával az élen a fejlődő ázsiai országok a fejlett világ olyan partnereivé válnak, amelyek vonzzák a még kiaknázatlan gazdasági lehetőségeket kereső partnereket. Az exportőrök és importőrök sikeresebb fellépését ezen a piacon az aktív diplomácia nagy mértékben képes segíteni. A Koreai-félsziget megosztottsága, az észak-koreai fegyverkezés, az indonéziai terror- cselekmények miatt a gazdasági kérdések mellett meghatározó elemként jelenik meg az ázsiai-csendes-óceáni térség biztonságának kérdése is. Ausztrália, a térség déli szomszédja nem vonhatja ki magát e két hatás alól, ezért külpolitikájának formálásakor - ha változó prioritással is, de - mindig megjelenik a délkelet- és kelet-ázsiai régió dilemmája, a nemzetközi és regionális kontextusban legmegfelelőbb partneri viszony kialakításának problematikája. Ausztrália angolszász ország Ázsia déli kapujában. Földrajzi elhelyezkedése és angolszász kapcsolódása egy olyan külpolitika folytatását teszi lehetővé, amely sikeres alkalmazása esetén a térség vezető államává fejlesztheti. Ez a szándéka nem új keletű. A feltörekvő ázsiai országok donor országaként már az 1950-es évektől gazdasági és technikai segítséget nyújtott, amely a végösszegek tekintetében nem volt kimagasló ugyan, de az ország presztízse nőtt, egyúttal jelezte azt a törekvését, hogy Délkelet- Ázsiában regionális vezető szerepet szerezzen.1 Ázsia-kapcsolatainak útja azonban nem volt töretlen a XX. század második felében. A tanulmány arra keresi a választ, hogy miért változott Ázsia megítélése az ausztrál külpolitikában, és miként befolyásolta azt a hidegháború alatti és főként utáni nemzetközi rendszer, az ország szuperhatalmakhoz fűződő viszonya. Állíthatjuk-e, hogy pusztán gazdasági megfontolások állnak a világgazdaság egyik legdinamikusabban fejlődő térségével kapcsolatos stratégiaalkotás mögött. Az egyes kormányok külpolitikai lépéseinek áttekintése mellett a kérdés megválaszolásához mindenképpen meg kell 2007. tavasz 137
