Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2007 (6. évfolyam)
2007 / 1. szám - ÁZSIA - Neszmélyi György Iván - Kusai Sándor Zoltán - Pap László: India - az új kihívás és esély
Dr. Neszmélyi György Iván-Kusai Sándor Zoltán-Pap László sál, amely módosította a nagyjából fél évszázada változatlan regionális geostratégiai erőegyensúlyt India és Pakisztán között, sőt Kína vonatkozásában is. Ennek nem mellőzhető hatása, hogy Hu Csin-tao kínai elnök közelmúltbeli pakisztáni látogatásán világosan kirajzolódott e két ország nukleáris együttműködésének fokozódása, ami nem vonatkoztatható el az új típusú amerikai-indiai nukleáris együttműködés következményeitől. Újdelhi és Washington kapcsolatai a jövőben még szorosabbra fűződnek, anélkül azonban, hogy India feladná független külpolitikáját. Ezt - az értékrendi azonosságon túl - megalapozza a Kína esetleges túlhatalmával szembeni közös érdekeltség is. Washington új stratégiai barátjának tekinti Újdelhit, s módosul India viszonya a NATO- hoz is, amelynek szintén partnerévé válhat. Az Európai Unió India első számú gazdasági, kereskedelmi és beruházó partnere. 2004 óta kölcsönös stratégiai partnerség jellemzi a kapcsolatokat, s a mai tendenciák, illetve ambíciók alapján várható, hogy az EU - a prosperáló gazdasági-kereskedelmi kapcsolatokat, a multipolaritásban való közös érdekeltséget hangsúlyozva - erőfeszítéseket tesz a politikai és biztonsági együttműködés elmélyítésére is. Jelentős továbblépésre van mód a befektetői és kereskedelmi kapcsolatok, a tudományos-műszaki együttműködés és az oktatás területén. Európának le kell küzdenie India viszonylagos bezártságát, és javítania kell az EU imázsát, különös tekintettel a gyarmatosító múlt ambivalens indiai megítélésére. Az EU a globális indiai ambíciókat tényként kezeli, ezt jelzik a rendszeres EU-indiai csúcstalálkozók is. Egy, a 2006. októberi EU-India csúcs idején napvilágot látott brit elemzői jelentés1 szerint - az együttműködés ígéretes folyamatai ellenére - India még mindig számos protekcionista, vám- és nem vám jellegű akadályt támaszt az európai kereskedelem elé, és ezeket sem a WTO-tárgyalásokon, sem az Európai Bizottság kezdeményezésére nem csökkentette. Az EU érdekelt lenne a kölcsönös vámmentességen alapuló szabadkereskedelmi megállapodás megkötésében Indiával, és az Európai Parlament - felismerve, hogy a kölcsönös függőség hangsúlyai előbb-utóbb eltolódhatnak Újdelhi felé - már tett is ilyen irányú javaslatot az Európai Bizottságnak. Ma mintegy harmincezer, az Európai Unióból származó szakértő dolgozik Indiában, ugyanakkor 2020-ra India jelentős komparatív előnyre tesz szert az elöregedő társadalom problémájával küszködő Európával szemben a bőségesen rendelkezésre álló fiatal, képzett, angolul beszélő, olcsó munkaerő révén. India és Kína viszonyát még ma is jócskán terhelik a múltbeli konfliktusok, de a mai helyzetre a versengés és az együttműködés egyaránt jellemző. A legjobb forgatókönyv szerint Kína továbbra is elsősorban a gyártási folyamatokra, India pedig a szolgáltatásokra összpontosít, s így a két ország gazdaságilag akár egymás kiegészítője is lehet a jövőben. A gyakorlatban azonban Kína határozottan nyit a szolgáltatások felé is, Indiának pedig szüksége van gyártásra, hiszen hatalmas lakosságának munkahelyeket 128 Külügyi Szemle
