Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2007 (6. évfolyam)
2007 / 1. szám - ÁZSIA - Wagner Péter: A NATO szerepvállalása Afganisztánban és a magyar PRT
Wagner Péter a fejlesztésekkel kapcsolatos problémákat. Ez a fórum, a havonta ülésező NGO civilkatonai munkacsoport (NGO Civil Military Working Group) a hierarchiában azonban nem az ESC alatt, a PRT-munkacsoporttal egy szinten van, hanem eggyel lejjebb, és csak tanácsokat ad.36 Nem ismert, hogy létrejött-e már egyik másik - tervbe vett - szerv, amelybe minden ENSZ-szervezet egy civil-katonai kapcsolattartót delegálna. Az ő feladatuk lenne a jobb információáramlás biztosítása a szervezetek és az ISAF, illetve a PRT-k között. Ez szintén a PRT-munkacsoportnak adna tanácsokat, tagjai pedig az Afganisztánban működő, az UNAMA alá tartozó, ENSZ-szakosított különíféle szervezetek lennének.37 Az egyes újjáépítési csoportok a regionális parancsnokságok (Regional Command, RC), azok pedig a kabuli ISAF-főparancsnokságnak alárendelten működnek. A RC-k feladata, hogy a területükön működő PRT-k tevékenységét irányítsák, összehangolják, illetve biztosítsák az információcserét. A RC-k mellett, rendszerint nagy repülőterek közvetlen közelében, előretolt támogató bázisokat (Forward Support Bases, FSBs) épített ki az ISAF. Ha a PRT-k olyan konfliktusba keverednek, amelyet a saját katonai erejükkel nem tudnak megoldani, innen indul a gyors reagálású erő (Quick Reaction Force) harci és szállító helikopterekkel, innen szállnak fel a légi támogatást nyújtó repülőgépek, és az itt felállított modem tábori kórházba hozzák az esetleges sebesülteket (őket szükség esetén azonnal evakuálni lehet Európába).38 Az eddig leírtakból úgy tűnhet, hogy a tartományi újjáépítési csoportok teljesen beváltak, alkalmasnak bizonyultak arra a célra, amelyre kitalálták őket, még akkor is, ha szinte a kezdetektől jelentősen eltérő formában valósultak meg. Katonai téren ez talán így is van, ám a PRT civil, elsősorban fejlesztési oldalával mind a mai napig súlyos problémák vannak. A segélyezéssel évtizedek óta foglalkozó szervezetek az újjáépítési csoportok megjelenésével a „humanitárius tér" katonai megszállásáról beszéltek. Az NGO-k ugyanis mindig semlegesek, fegyvertelenek, és segítségükre bárki számíthat, aki hozzájuk fordul. Háborús övezetekben, közbiztonság nélküli területeken dolgoznak, gyakran életveszélyben, ahol a biztonságukat egyedül az imént felsorolt elvek betartása biztosítja. A PRT-k viszont - miközben maguk is humanitárius segélyt nyújtanak, és fejlesztéseket hajtanak végre - mindent a fenti elvekkel ellentétesen tesznek. Bár terepjárójuk ugyanolyan, munkájukat egyenruhában és felfegyverkezve végzik. Ennél is problematikusabb, hogy az általuk nyújtott segítségért cserébe elvárásokat fogalmaznak meg a lakossággal szemben.39 Szintén problémát jelent, hogy a PRT-k, főleg a korai időszakban, esetenként mindenféle egyeztetés és előkészítés nélkül kezdtek bele egy-egy projektbe. Segítség- nyújtásuk egyszerűen biztonsági szempontokat követett vagy a vélt helyi igényeknek kívánt eleget tenni. Iskolaépítésbe kezdtek ott, ahol egy NGO ahhoz már ugyancsak hozzálátott. Kutat fúrtak olyan területen, amelyről civil szakemberek korábban már megállapították, hogy nincs vagy csak kevés víz van. 104 Külügyi Szemle
