Külügyi Szemle - A Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja folyóirata - 2006 (5. évfolyam)
2006 / 1-2. szám - TÁVOL-KELET - Tálas Barna: Kína - a 21.század leendő hiperhatalma
Kína -a 21. század leendőhiperhatalma haladását." Lásd: A Kínai Kommunista Párt XII. kongresszusa. (A Kossuth Könyvkiadó zárt körben terjesztett kiadványa.) Budapest 1983. 41. o. 22 Ennek részletesebb kifejtését lásd: Jordán Gyula-Tálas Barna i. m., 298-300. o. 23 Lásd: A Kínai Kommunista Párt XIII. kongresszusa. Kossuth Könyvkiadó, Budapest 1988. 56-80. o. Itt szeretném megjegyezni, hogy a kínaiból átültetett szöveg fordítójával és nyelvi lektorával - a kínai nyelvet igen magas szinten ismerő Juhász Ottóval és Huszár Flóriánnal - azóta is fennálló terminológia vitám van a kínai tizhi kifejezés magyar megfelelőjéről. Ezt ugyanis ők mindenütt mechanizmusnak fordították, holott erre a kínaiban két írásjegyből álló, külön kifejezés van: ajizhi, amelynek az első tagja gépet, a második pedig - a csinálni, előállítani jelentés mellett - rendszert is jelent. Én a tizhi kifejezést mind a jingji tizhi mind pedig a zhengzhi tizhsi esetében gazdasági rendszernek és politikai rendszernek fordítottam. Maguk a kínaiak ezt a kifejezést angolra a structure szóval fordították, ami azonban inkább szerkezetet, mintsem mechanizmust jelent, különösen az economic structure vagy a political structure kifejezéseknél. Egyébként az 1981-ben Pekingben kiadott A Chinese-English Dictionary címet viselő, kínaiak által készített kínai-angol szótár 679. oldalán a tizhi írásjegy-összetétel után angolul az áll: system of organization; system, példaképpen pedig guojia tizhi - state system, vagyis államrendszer. Amennyiben valaki a tizhit a szélesebb értelmű zhidutól feltétlenül szükségesnek tartja megkülönböztetni, úgy számomra a szervezeti rendszer kifejezés is elfogadható, de a mechanizmus semmiképpen sem. 24 Lásd: Deng Xiaoping Wen Xuan (Teng Hsziao-ping Válogatott Művei). 3. kötet. Peking 1993. 370-383. (kínaiul) 25 Renmin Ribao, 1996. március 20.2. o. (kínaiul) 26 Renmin Ribao, Haiwai ban (Zsenmin Zsipao. Tengerentúli kiadás). 1997. szeptember 22.1. o. (kinaiul) 27 Uo. 28 Lásd: Jordán Gyula-Tálas Barna i. m., 329. o. 29 Lásd Tálas Barna: A szocializmusba való átmenet néhány elméleti kérdése a társadalmi-gazdasági fejlődésben elmaradott országokban (Kísérlet a Kínai Népköztársaság három évtizedes fejlődése tapasztalatainak elméleti általánosítására) - Doktori értekezés. Budapest 1981.288 oldal. 30 Tálas Barna: A szocializmusba való átmenet preszocialista szakasza az elmaradott országokban. Világosság, 1983/2. szám. Specific Prerequisites for the Transition to Socialism in the Socioeconomically Underdeveloped countries. Development and Peace, 1983. ősz (angolul) Tálas Barna: A szocialista forradalmak történelmi paradoxona. Világosság, 1983/12. sz. Tálas Barna: Átmenet és történelmi hátrány - A preszocializmus felépítményrendszeréről. Világosság, 1984/2. sz. 31 Tálas Barna: Mi a szocializmus? Új Fórum, 1989/3. sz. Ez a tanulmány a 1989 szeptemberében egy kis alakú füzetben is megjelent az MSZMP tanfolyamai, a tömegpropaganda és az MSZMP a reformokért vitafórumai számára. Kossuth Kiadó, Budapest 1989/1990. 26 oldal. 32 Észak-Koreát és Kubát itt azért nem említhetem, mert ebben a két „szocialista" országban a pártvezetők még mindig nem hajlandók elismerni az általuk kialakított társadalmi-gazdasági és politikai-ideológiai rendszer anakronizmusát és a gyökeres reformok végrehajtásának szükségességét. 33 Lásd a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem Társadalom és gazdaság Közép- és Kelet-Európábán című folyóiratának 1997/3. és 1998/4. számát. 34 Lásd Sámuel P. Huntington: A civilizációk összecsapása és a világrend átalakulása. (The Clash of Civilizations and the Remaking of World Order. Ford.: Puszta Dóra, Gázsity Mila, Gecsényi Györgyi.) Európa, Budapest 2002. 35 Itt jegyzem meg, hogy a hivatalos árfolyamon átszámított dollárértékek nem tükrözik az abban kifejezett jövedelmek tényleges kínai vásárlóértékét. Ezért a Világbank szakértői reálisabb nemzetközi összehasonlításra országonként és évenként eltérő úgynevezett vásárlóerő-paritást (Purchese Power Parity = PPP) dolgoztak ki, amely szerint Kína esetében az egy főre eső GDP összege már 1995-ben 2500 dollár volt, így - az öt év alatt elért 42 százalékos volumennövekedést figyelembe véve - 2000-ben már több mint 3500 dollárt tett ki. - T. B. 2006. tavasz-nyár 67
