Külügyi Szemle - A Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja folyóirata - 2006 (5. évfolyam)
2006 / 1-2. szám - TÁVOL-KELET - Tálas Barna: Kína - a 21.század leendő hiperhatalma
Kína -a 21. század leendőhiperhatalma viselkedési normáival, szokásaival. Ezért hiábavaló minden olyan próbálkozás, amely a kapitalizmus globalizálódásának ürügyén az amerikai civilizációt és értékrendet szeretné a Föld lakosságának több mint négyötödét kitevő, merőben más hagyományok és szokások szerint szocializálódott emberekkel elfogadtatni, annál is inkább, mivel a 21. században egyre inkább a kapitalizmus kelet-, délkelet- és dél-ázsiai formái válnak majd a globális, de erőviszonyait tekintve multipoláris világkapitalizmus fejlődésének meghatározó, de nem kizárólagos tényezőivé. A multipoláris világkapitalizmus ugyanis csak egy új, multikulturális világrendre, azaz a különböző eredetű civilizációk békés együttélésére és együttműködésére, és nem a „civilizációk összecsapására" épülhet, ahogyan azt Sámuel P. Huntington a 2002-ben magyarul is megjelent, de nem annyira híressé, mint inkább hírhedtté vált könyvében jövendölte.34 Kína gazdasági teljesítménye a 21. század első évtizedének közepén Kína a világ leggyorsabban és legdinamikusabban fejlődő országaként lépett be a 21. századba. Az előző két évtized gazdaságfejlesztési és modernizációs stratégiai célját, az 1980. évi bruttó nemzeti termék volumenének a megnégyszerezését 2000-re nemcsak elérték, de messze túl is teljesítették. A bruttó hazai termék (GDP) volumene - az 1980. évihez képest - 2000-re 6,37-szeresére növekedett, azaz húsz év alatt éves átlagban 9,7 százalékkal nőtt. Ez azt jelenti, hogy még az egy főre eső GDP volumene is csaknem az ötszöröse volt az 1980. évinek, azaz éves átlagban ez a volumen is 8,3 százalékos növekedési ütemet mutatott. Ez utóbbi volumen 2000-ben - folyó árakon - 7084 jüant tett ki, ami az adott év hivatalos valutaárfolyamán (1 USD = 8,28 RMB) átszámítva 856 dollárnak felelt meg.35 Azóta Kínában ismét lezárult egy ötéves időszak, a 10. ötéves terv időszaka, amelyben az ország gazdasági teljesítménye évente átlagosan több mint 8,9 százalékkal nőtt. A GDP folyó áras összege 2005-ben már 18 230 milliárd jüant tett ki, ez az adott év hivatalos árfolyamán (1 USD = 8,07 RMB) átszámítva 2260 milliárd dollárnak felelt meg. Ezzel Kína - a GDP-ben mért gazdasági összteljesítmény tekintetében - 2005-ben már megelőzte Franciaországot és az Egyesült Királyságot, és a negyedik helyre zárkózott fel, az Egyesült Államok, Japán és Németország mögé. Nem szabad azonban elfelejtenünk, hogy Kína továbbra is a világ legnépesebb országa, amelynek népessége 2005 januárjában már meghaladta az 1,3 milliárd főt, és - az évi hat ezrelék alá szorított természetes szaporodási ráta ellenére - évente továbbra is csaknem nyolcmillió fővel bővül. Ennek következtében Kínában évente legalább nyolctíz millió új munkahelyet kell teremteni, figyelembe véve a korábbi évek magasabb természetes szaporodási rátáját és a csődbe jutott vállalatok megszüntetése nyomán felszabaduló munkaerőt. A 2005. év végi 1307,6 millió fős népességből adódóan, abban az 2006. tavasz-nyár 49
