Külügyi Szemle - A Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja folyóirata - 2006 (5. évfolyam)
2006 / 3-4. szám - EURÓPAI UNIÓ - Szűcs Anita: Az "exception francaise" és a francia nagyhatalmiság
Az „exception frangaise" és a francia nagyhatalmiság Az „exception frangaise" elemei A francia különlegességtudat sokszor, sok helyen tűnik fel. A francia nagyhatalmiság egyik jellegzetessége, Franciaország „különlegesként" definiálja magát az európai nemzetek között. Mi ennek a különlegességnek az alapja? Franciaország olyan nemzet, amely értékrendet adott az egész nyugati világnak, így Európában kivételessége az, amely sok esetben modell-értékűvé teheti Európa, esetenként az egész világ számára. Franciaország mostani válságában ez a kivételesség tudat kezd el erősen erodálódni. Legnyilvánvalóbb formája a hagyományos hatalmi színtéren, Európán belül nyilvánul meg. Franciaország egyre kevésbé képes kivételessége fenntartására, mind az európai hatalmi keretrendszeren, az Európai Unión belül, mind önmagában a francia rendszeren belül. Nyugat-Európában a megváltozott világrend Franciaországban okozta a legsokrétűbb válságot. Ahhoz, hogy megfelelően értelmezni tudjuk Franciaország viselkedését a megváltozott nemzetközi rendszerben, meg kell vizsgálnunk azokat a válságjelenségeket, amelyeken Franciaország napjainkban keresztülmegy. A francia nagyhatalmiság meggyengülésének részletes feltárása, az a mély és elhúzódó válság, amelyet az ország átél a francia kivételesség, az „exception frangaise" erodálódásával szemléltethető. Franciaország mint a nyugati civilizáció univerzális értékeinek, a modernitás projektnek a szülőhazája, kivételes helyre tart igényt a nemzetközi rendszerben. A kivételességek felszámolódásával hagyományos hatalmi identitása bomlik meg. Ennek az identitásnak alapelemei több síkon is változásnak indulnak. A nemzetközi rendszer változása a kivételes francia helyzetet is felszámolja. így a válság kettős síkon zajlik. Egyrészt a republikánus alapeszmék, a hatalmi identitás eszmei háttere indul bomlásnak, másrészt a nemzetközi rendszer átrendeződésével Franciaország saját hatalmi státusát kénytelen lesz ismét - ahogy a nemzetközi rendszerek alak- változásainál már láttuk - a megváltozott nemzetközi rendszerhez igazítani, kivételes geostratégiai, kulturális helyzetét új formában átmenteni. A modernitás projekt célja a szabadság, egyenlőség, testvériség eszméjén, valamint a jóléten és a folyamatos növekedésen alapuló ideális társadalom megteremtése. Franciaország olyan történelmi laboratóriumként, „kivételként" látja önmagát, amelyben az egész civilizált világ számára elkészült a követendő társadalom-építési program. Mint a program szülőanyja, saját logikája szerint helyzetétől függetlenül mindenkor joggal tart igényt arra, hogy a program élére álljon. A nagy francia forradalom értékei Franciaországban a republikánus modellben öltöttek testet. A francia alkotmány 1. cikke Francia- országot „egy és oszthatatlan, demokratikus, laikus és szociális" köztársaságként definiálja. Ezt a definíciót követve látjuk, hogy a republikánus értékek és az azokban kifejezett „exception frangaise" válságba kerülése a francia hatalmi identitás alapjait kezdi ki. A republikánus értékek mellett nem hagyhatjuk figyelmen kívül azt az adaptációs folyamatot, amelyet Franciaország a nemzetközi rendszer változásával átél. Felfogásom szerint 2006. ősz-tél 91
