Külügyi Szemle - A Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja folyóirata - 2006 (5. évfolyam)
2006 / 3-4. szám - EURÓPAI UNIÓ - Szolcsányi Bálint: Egy koherensebb külső szerepvállalás megteremtésének szükségessége, lehetőségei és kihívásai az Európai Unióban
Szolcsányi Bálint a bizottság a tagállamoktól független testületként, a közösség egészének érdekeit szem előtt tartva végzi tevékenységét. Az elv és a gyakorlat egymáshoz való viszonyának, a bizottságnak mint szupranacionális intézménynek a vizsgálata azonban túlmutat jelen írás keretein. 20 Pinelli (2006) Schouette-et és Wallace-t idézve az intézményrendszer kapcsán megjegyzi továbbá, hogy a külpolitika jellegénél fogva gyors döntéseket igényel, ugyanakkor a közösségi módszert alapvetően lassabb, szabályalkotó jellegű funkciók ellátására tervezték. 21 Az „egységes politikai tér" problematikájának részletes tárgyalása messze túlmutat ezen írás keretein, így ehelyütt meg kell elégedjünk annak említés-szintű felvetésével. 22 L. Az Európai Közösségről szóló szerződés 133. cikk; 6. bekezdés 23 Nem is beszélve természetesen a tanácsról vagy az Európai Parlamentről. 24 A politikák koherenciájának kérdéseivel részletesen foglalkozik Pilegaard (2003). 25 E tanulmány keretei közt nem vállalkozhatunk arra, hogy az alkotmány minden KKBP-t érintő kérdését részletesen ismertessük, így alapvetően az alkotmány által előirányzott intézményi változásokra, a külügyminiszter, illetve a külszolgálat kérdésére, illetve az ezekkel összefüggő problémákra koncentrálunk. Megjegyzendő azonban, hogy az alkotmány számos egyéb fontos rendelkezést is tartalmaz, legyen szó akár az EBVP-ről, akár a megerősített együttműködésről. 26 Tanács alatt a dolgozatban természetesen mindvégig a külügyminiszterek tanácsa értendő. Nyilvánvaló, hogy a pénzügyminisztereket tömörítő ECOFIN-ben nem a külügyminiszter lesz az elnök. 27 Bár a legtöbb szakíró „két funkció kombinálásáról", „kétkalapos" külügyminiszterről ír, ha jobban belegondolunk, a külügyminiszter három funkciót kombinál: a Mr. CFSP-n és a külkapcsolatokért felelős biztoson kívül ugyani ő látja el a tanács elnökségének funkcióit is. Crowe (2005. 4. o.) arra utal, hogy az elnökség és a Mr. CFSP pozíciójának kombinálása még fontosabb is, mint a bizottság és a tanács összekapcsolása. Megjegyzendő továbbá, hogy a külügyminiszter kapcsán nem e két funkció egyesítéséről van szó, legalábbis abban az értelemben nem, hogy a KKBP alá tartozó kérdésekben továbbra is a közösségi pillértől eltérő döntéshozatali mechanizmusok érvényesülnek. A két külön funkció megmarad, az újítás az, hogy e két funkciót egy személy fogja ellátni. 28 Mindezt persze nem szabad úgy értelmezni, mintha a bizottság belső döntéshozatali mechanizmusai során ne venné figyelembe a tagállamok álláspontjait, ne kérné ki azok véleményét, még első pilléres ügyek kapcsán is. Ám megítélésem szerint alapvetően más az egyes szereplők érdekérvényesítési lehetősége egy bizottsági indítvány előkészületei során, illetve abban az esetben, mikor a javaslat a külszolgálat keretein belül kerül megfogalmazásra. 29 Legyen szó a partnerország vagy szervezet kilétéről, az integráción belüli erőviszonyokról, az EU korábbi politikájáról, a miniszter személyiségéről stb. 30 Mint ahogyan az alkotmány értelmében a külügyminiszter „felelős a bizottság külkapcsolatokkal összefüggő feladatainak ellátásáért és az unió külső tevékenysége egyéb területeinek összehangolásáért." (1-28. cikk, 4. bek.) 31 A gyakorlatban természetesen ez az egyenlőség nem mindig érvényesül. Különböző okok miatt mindig is voltak eltérések az egyes portfoliók jelentősége között. Egyes területek kiemelkedően fontosak a közösség szempontjából (például versenypolitika, egységes belső piac), mások ezen túlmenően azért is érdemeltek kitüntetett figyelmet, mert a költségvetés és/vagy a hivatalnoki kar jelentős része kapcsolódott hozzájuk (például mezőgazdaság, regionális politika). A bizottságon belüli hierarchiáról bővebben lásd Edwards-Spence (1997). 32 E korántsem elhanyagolható kérdés tárgyalása nem áll módunkban. A külügyminiszter megválasztásával kapcsolatban lásd az alkotmány 1-28,1. bekezdését. Tanulmányozásra érdemes továbbá témánk szempontjából az alkotmány 1-26, 8. bekezdése a bizottsággal szembeni sikeres bizalmatlansági indítvány elfogadásának esetéről. 33 Ráadásul ahogy Crowe [2005; 9. o.] megjegyzi: ,,[a külügyminiszter] tekintélyének legfontosabb forrása a tagállamok által belé vetett bizalomból fakad. A bizottság által ellenőrzött eszközök feletti kontroll - legyen az bármekkora is- nem ellensúlyozhatja ennek elvesztését." 46 Külügyi Szemle
