Külügyi Szemle - A Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja folyóirata - 2006 (5. évfolyam)
2006 / 3-4. szám - EURÓPAI UNIÓ - Szolcsányi Bálint: Egy koherensebb külső szerepvállalás megteremtésének szükségessége, lehetőségei és kihívásai az Európai Unióban
Szolcsányi Bálint sem jelenti azonban azt, hogy ne kellene felkészülnünk a változásokra, illetve aktívan részt venni az EKSZ-szel, illetve a külügyminiszterrel kapcsolatos vitákban. E tekintetben megítélésem szerint alapvető fontosságú és a központi célkitűzések között kellene szerepelnie annak, hogy a viták végeredményeként egy jól működő, hatékony rendszer kerüljön kialakításra. Ennek érdekében fontos a tagállami és az uniós hatáskörök pontos elhatárolása, ugyanakkor az EKSZ-en belül nem feltétlen cél, hogy a különböző intézményektől érkezők között is merev választóvonalak húzódjanak a kompetenciák tekintetében, másként megfogalmazva, hogy az eredendően a bizottságtól érkezők csak, de legalábbis döntő részben olyan kérdésekkel foglalkozhassanak, melyek jelenleg is a bizottság kompetenciájába tartoznak. Ez ugyanis gátolhatná valamifajta „csapatszellem", összetartozás-érzés, közös identitás kialakulását az „uniós diplomaták" között, aminek hiánya a hatékonyság, illetve a koherencia rovására mehet. A bizottság szerepének megerősítése abból a szempontból támogatandó, hogy a kormányközi alapokon nyugvó együttműködés inkább a nagyobb tagállamok érdekérvényesítési képességének kedvez, így a közösségi intézmények nagyobb mértékű bevonása - természetesen attól függően, hogy minderre milyen feltételek mellett, milyen kereteken belül kerül sor- ellensúlyozhatja a nagyobb államok dominanciáját és növelheti a kisebb, illetve közepes országok mozgásterét, érdekérvényesítési lehetőségeit. Az EKSZ viszonylag széles hatáskörökkel történő felruházása a tanulmányban korábban, a harmadik országokban lévő képviseletek kapcsán említett anyagi megfontolások miatt is átgondolandó, ám nem a kérdés pénzügyi vonatkozásai kell hogy játsszák a főszerepet a magyar álláspont kialakításakor. Jelenleg legfontosabb feladatunk egyrészt érdekeink kialakítása, illetve aktív képviselete az uniós fórumokon, másrészt pedig diplomatáink46 egy részének felkészítése az EKSZ-ben való sikeres, hatékony részvételre. Mindez evidenciaként hangzik, és jelenleg az EU-nál dolgozó magyarok felkészültségére nem is lehet panasz, ám ettől függetlenül a kérdés igen nagy odafigyelést igényel, hisz amennyiben az érdekérvényesítés egyik terepe az EKSZ-en belülre kerül, kiemelkedő fontossággal fog bírni az a kérdés, melyik diplomata milyen kvalitásokkal rendelkezik. A képzés mellett nem elhanyagolható szempont a minisztériumokon belüli karriertervezés. Az EKSZ-t mint olyat egyrészt lehetőség szerint vonzóvá kell tenni a tagállami diplomaták számára, másrészt biztosítani kell számukra a kiküldetésből való zökkenőmentes visszatérést, harmadrészt lehetőség szerint gondoskodni kell arról, hogy az EKSZ-hez „kölcsönzött" diplomaták kiküldetésük előtt belülről is megismerjék az integrációs döntéshozatalt. A harmadik országban lévő követségeink mindennapi működésére is valószínűleg nagy hatással lesz az a tény, hogy az adott országban uniós követség működik. A változó feladatok végrehajtása változó eszközöket, módszereket, erőforrásokat igényel. A nagykövetségek feladatai közt nagy valószínűséggel növekszik majd az egyes szak- politikákhoz (például a környezetvédelem, az oktatáspolitika, a kultúrpolitika, beru42 Külügyi Szemle
