Külügyi Szemle - A Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja folyóirata - 2006 (5. évfolyam)
2006 / 3-4. szám - EURÓPAI UNIÓ - Szolcsányi Bálint: Egy koherensebb külső szerepvállalás megteremtésének szükségessége, lehetőségei és kihívásai az Európai Unióban
Egy koherensebb külső szerepvállalás megteremtésének szükségessége, lehetőségei és kihívásai az Európai Unióban Szolcsányi Bálint A z európai integráció - igaz, hogy visszafogottan bár, de - ötvenedik születésnapjára készül.1 E kerek évfordulók lehetőséget kínálnak az elért eredmények áttekintésére, értékelésére. E tekintetben, már-már „történelmi távlatokban" szemlélve a közösség történetét, sok oka nincs Európának2 a szégyenkezésre, hisz az összefogás példátlan sikereket ért el mind gazdasági, mind politikai szempontokat figyelembe véve,3 még ha napjaink eseményei arra is világítanak rá, hogy bőven akad még tennivaló, legyen szó a belső piac működéséről, a Gazdasági és Monetáris Unió (GMU) tökéletesítéséről, az öreg kontinens versenyképességéről vagy a témánk szempontjából fontos világpolitikai szerepvállalásáról. Mindezen problémák számbavételekor érdemes azonban figyelembe venni egyrészt azt, hogy honnan is indult Európa, másrészt azt, hogy ötven év nem oly hosszú idő. A visszatekintés nemcsak azért fontos, hogy helyesen értékeljük korunk problémáit, hanem azért is, hogy reális elvárásokat támasszunk az integrációval szemben. A reális elvárások megfogalmazása azért bír kiemelkedő fontossággal, mert a bipoláris világrend megszűnte más nemzetközi szervezetekhez hasonlóan a közösséget/ uniót is arra kényszerítette, hogy újradefiniálja saját helyét a világban, meghatározza azt a szerepet, melyet a nemzetközi közösség tagjaként be kíván tölteni. Mindezen útkeresési időszak - megint csak több más nemzetközi szervezethez hasonlóan - mind a mai napig tart4 és az alkotmány5 sorsával kapcsolatos bizonytalanságok arra engednek következtetni, hogy a közeljövőben nem is várható e kérdés rendezése. Az alkotmány ratifikációjának megakadása kétségtelenül nehézségeket okoz az integráció további fejlődésében, ugyanakkor fontosnak tartom megjegyezni, hogy a közösség történetében nem ez az első olyan alkalom, hogy egy célkitűzés időlegesen kudarcba fullad, hogy aztán később megvalósuljon. Az integrációs fejlődés egyik sajátosságának is nevezhető az a jelenség, hogy ha egy kérdés az unión belül egyszer napirendre kerül, akkor az igen nehezen kerül le onnan: lehet, hogy csak évek, adott esetben évtizedek múltán, de előbb-utóbb újra a tagállamok 2006. ősz-tél 23
