Külügyi Szemle - A Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja folyóirata - 2006 (5. évfolyam)
2006 / 3-4. szám - EURÓPAI UNIÓ - Arday Lajos: A "kelta tigris" - "skorpiók egy palackban". Az ír nemzeti identitásról
Ar day Lajos jét illeti. A számban, gazdasági-társadalmi helyzetében és öntudatában megerősödő katolikus középosztály a saját kezébe akarja venni szülőföldje-lakhelye irányítását, s nem kívánja magát Dublin alá rendelni. A brit-ír kettősség fenntartásával mindkettőből hasznot akar húzni. Koszovóhoz és Moldovához hasonlóan egy olyan államalakulat létrejötte valószínűsíthető, amely Írországgal és Nagy-Britanniával egyaránt szoros kapcsolatokat tartva, az Európai Unió önálló entitásaként él tovább. jegyzetek 1 Fanning, R.: The Evolution of Irish Foreign Policy. In: M. Kennedy-]. M. Skelly (ed.): Irish Foreign Policy 1919-66. Dublin 2000, 321-322, 325. o. 2 Kabdebó Tamás: Írország két arca. Gondolat, Budapest 1987, 18., 20-21. o. 3 1641-ben a földek 60,1703-ban 14 százaléka volt katolikusok birtokában. B. Chubb: The Government and Politics of Ireland. Longman, London-New York 1997, 4. o. 4 Garvin, T.: Hibernian Endgame? Nationalism in a Divided Ireland. In: R. Caplan-J. Feffer (ed.): Europe's New Nationalism. Oxford 1996, 185. o. 5 Gilley, Sheridan Wayne: Irish Catholicism in Britain. In: R. Rémond: Religion and Society in Modern Europe. Blackwell 1999, 235-36. o. 6 1841: 8,17,1891: 4,7 millió 7 „A gondviselés küldte a krumplira az iiszköt, de Anglia okozta az éhínséget". A. L. Morton: Az angol nép története. Hungária, Budapest é. n. 2. k. 365., 464-65. o. Garvin: i. m. 188. o. 8 Chubb: i. m. 7,10. o. 9 Programadó cikksorozata lapjában, a „United Irishmen"-ben jelent meg, majd három kiadást ért meg 1904. és 1918. között. A „Magyarország feltámadása - Párhuzam Írország számára" a maga korában a legolvasottabb politikai témájú könyv volt. Arató Endre: A nemzetiségi kérdés Nagy-Britan- ttiában. Kossuth, Budapest 1978. 86-87, 92-94. o. 10 A legtöbb hadihajó mellett a Titanic is Belfastban épült. 11 Garvin: i. m. 186. o. 12 Chubb: i. m. 5. o. 13 A sors furcsa fintora, hogy mindkét szélsőséges megmozdulás szervezői fegyvereiket részben Németországból szerezték be - Dublinba német tengeralattjáró szállította. 14 A 105 képviselőből 73 a Sinn Féint (Griffith, Collins) támogatta, 26 mandátum az unionista protestánsoknak jutott. 15 A húsvéti felkelők közül mindössze 15-öt végeztek ki; Sir Henry Wilson ír vezérkari főnököt két ír katonája ölte meg; árulás és besúgás vádjával/gyanújával nőket is kivégeztek, és egész családokat irtottak ki; egy sport- esemény nézőire gépfegyvertüzet zúdítottak; két unionista képviselő is a merénylet áltozata lett. 16 Akkor, amikor a brit csapatokra a legnagyobb szükség lett volna Németországtól Murmanszkon és a Kaukázuson át Törökországig és Indiáig 17 Az ír gazdaság a szövetségesek háborús erőfeszítéseinek szolgálatában állt; titkosszolgálataik együttműködtek; Shannonban épült ki az egyik legnagyobb amerikai légitámaszpont; sok ezer ír ápolónő dolgozott brit (hadi)kórházakban - így aligha beszélhetünk igazi semlegességről. 18 Chubb: i. m. 14. o. J. A. Murphy: Ireland: Identity and Relationships. Cork, 80. o. 19 1. Chubb: i. m. 27. o. 2. Ördög Katalin: Írország: a „legnyugatibb ország" Európa peremén In: A Tizenötök Európái. Szerk. Kiss J. László, Osiris, Budapest 2000, 314. o. 18 Külügyi Szemle