Külügyi Szemle - A Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja folyóirata - 2006 (5. évfolyam)
2006 / 1-2. szám - BIZTONSÁGPOLITIKA - Gecse Géza: Régi és új elemek az orosz külpolitikai gondolkodásban Gorbacsovtól Jelcinig
Geese Géza szág NATO-tagságát. A szemtanúk állítása szerint az orosz elnök józan volt. Walesának e váratlan lépése elgondolkodtatta, és cselekvésre késztette az amerikai vezetést.107 Ebben a folyamatban szerepük volt az év végi orosz választási eredményeknek, továbbá a republikánusok aktív nyomásának és a tízmilliós amerikai lengyel diaszpórának is. 1994 elejére a Clinton-kormányzat határozottan eldöntötte: nem az a kérdés, hogy bővíteni fogják-e a NATO-t, hanem az, hogy mikor.108 Az amerikaiaknak fontos volt, hogy Oroszország ne ellenségként tekintsen a NATO- ra, ezért kívánták a Partnerség a békéért programon keresztül az oroszokat is bevonni a boszniai béketeremtésbe. 1994 őszén Európában két megoldatlan kérdés volt. Az egyik Bosznia, a másik Oroszország. 1994 decemberében Budapesten Borisz Jelcin mindenkit meglepett, amikor élesen kikelt a NATO-bővítés ellen. Az amerikaiak és európai szövetségeseik arra a következtetésre jutottak, hogy 1996-ig, vagyis az orosz elnökválasztásokig várnak a NATO kiterjesztésével, addig a jelölt államokkal mindössze a csatlakozás gyakorlati kérdéseit tisztázzák.109 1994 márciusának végén a NATO légitámadásokat indított a boszniai szerb állások ellen, ami orosz tiltakozást váltott ki, de 1995 első felében az IFOR keretei között már NATO- és nem NATO-országok, így Oroszország is közösen vettek részt a boszniai békefenntartásban. A boszniai szerbek viszont 1995 májusában több száz ENSZ-katonát ejtettek túszul, és telefonoszlopokhoz láncolták őket, hogy elriasszák a NATO-t a további akcióktól. A frissen megválasztott francia elnök, Jacques Chirac valósággal tombolt a dühtől. „Ami sok, az sok! - ezzel fogadta Clintont - ideje keményen fellépni ellenük." Az amerikai elnök is hasonló következtetésre jutott, különösen amikor 1995. július 17-én hozzá is megérkezett a srebrenicai vérengzés híre.110 Augusztus végén a Szarajevót ostromló boszniai szerb csapatok ellen megindították a Deliberate Force hadműveletet. Október elejére a boszniai szerbek visz- szavonultak.1111995. november 25-én írták alá a daytoni szerződést, amely Bosznia etnikai jellegű megosztásával pontot látszott tenni a boszniai háború végére.112 1995. október 23-án Jelcin Clintonnak kifejti, hogy az orosz emberek allergiásak a NATO-ra.113 Jelcint azonban hamarosan más gondok kezdik el ismét foglalkoztatni. A decemberi dumaválasztásokon a kommunisták fölényesen győztek114, Jelcin támogatottsága pedig a közvélemény-kutatók szerint csak ötszázalékos volt.115 Az oroszországi választások eredménye az amerikai vezetés számára is meglepő volt.116 A NATO Boszniában összesen hatvanezer katonát állomásoztatott. Jelcin 1996. január 6-án Kozirjev külügyminiszter helyére a külföldi hírszerzés főnökét, Jevgenyij Primakovot nevezte ki, akit az orosz sajtóban az eurázsiai irányzat hívének tartottak, és akiről közismert volt, hogy Bush öbölháborúja idején Szaddám Húszéin mellett állt ki.117 A Primakov-doktrína Jevgenyij Primakov118, amint azt a következő hónapok is bizonyították, a NATO bővítésének elszánt ellenzője volt.119 íróasztalán II. Sándor külügyminiszterének, Gorcsakov 206 Külügyi Szemle
