Külügyi Szemle - A Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja folyóirata - 2006 (5. évfolyam)
2006 / 1-2. szám - EURÓPAI UNIÓ - Szebelédi Kata: Az államalkotó finnugor népek felelősségéről, avagy az oroszországi finnugor népek helyzetének komplex kezelése az EU programjai segítségével
Szebelédi Kata mozgalom, ami azt jelenti, hogy újra elkezdtek működni olyan háziipari szövetkezetek, amelyek a jellegzetes komi - elsősorban geometriai díszítésű - szőtteseket készítik, és különféle ruhakellékeket gyártanak. Nagyon divatos lett a szépen, jól megmunkált bőr, a rénszarvas prémjéből készült csizmák, prémek díszítése nemzeti motívumokkal. E divathullám a hagyományos gazdálkodás, népművészet fennmaradását segítheti elő, és ennek terjesztésében segítséget nyújthat a szakképzés is. Szíj Enikőnek, az ELTE docensének nyilatkozata a Rokonlátogatóban - Komifóldön című rádióműsorban hangzott el 2004. március 19-én ( www.radio.hu ). 26 Az anyanyelv, majd később a szaktárgyak anyanyelven történő oktatását nehezíti, hogy nincs mindenhol és minden tantárgy oktatására elegendő számú tanár, jegyezte meg Szíj Enikő, az ELTE egyetemi docense a Rokonlátogatóban - Komifóldön című rádióműsorban 2004. március 19-én (www. radio.hu). A Komi Köztársaság példáját ismertetve megjegyzi, hogy az asszimiláció erős, de azért a falvakban a nagyszülők nemzedéke még beszéli a komi nyelvet, és mindent elkövetnek, hogy az ifjúság is megtanulja az ősök nyelvét. Felállítottak egy olyan bizottságot, amelynek feladata a komi nyelv modernizálása, ami egyébként a Komi Köztársaságban az orosz mellett hivatalos nyelv. Vannak kétnyelvű feliratok és különféle programok, olyan iskolák, amelyeket nemzetiségi osztálynak vagy nemzetiségi iskolának neveznek, amelyek komi nyelven indulnak, később azonban lassan áttérnek az orosz nyelvű oktatásra. 27 A Jurij Vellával készült beszélgetés az Eltűnhetnek az oroszországi finnugor népek című interjú-összeállításban hangzott el 2004. október 4-én a Kossuth Rádióban ( www.radio.hu ). 28 „Nem értek velük egyet, mert ha igazuk is lenne abban, hogy a gyermek ezekben az iskolákban nem kap száz-, csak nyolcvanszázalékos oktatást, akkor is az a legfontosabb szempont, hogy a fiatalember ne szakadjon el a gyökereitől, a nagymamától, a nagyapától. Fogadja el a saját életét, az anyagit és a lelkit egyaránt, a halászatot és a vadászatot. Ha elszakítjuk a gyereket a falutól, ha bevisszük a városba, ha könyvekből tanulja a halászatot és a vadászatot, ez a későbbiekben igen sok nehézséget jelent a számára." A Jurij Vellával készült beszélgetés az Eltűnhetnek az oroszországi finnugor népek című interjú-összeállításban hangzott el 2004. október 4-én a Kossuth Rádióban ( www.radio.hu ). 29 Bár sokszor hivatkoznak az oroszországi finnugor népek írásbeliségének megkésett fejlődésére, eltérő a komi nép történetének alakulása. Mint Szíj Enikő, az ELTE docense a Rokonlátogatóban - Komifóldön című 2004. március 19-én elhangzott rádióműsorban utal rá, a komik régi pogány vallása, amire mindenki nagyon kíváncsi lenne, elég hamar eltűnt. Ennek az az oka, hogy az 1300- as évek második felében egy később Permi Szent István néven ismertté vált pravoszláv püspök elhatározta, hogy megtéríti a komikat, mégpedig anyanyelvükön. Ennek köszönhetően a komik a finnugor népek közül azzal tűnnek ki, hogy a magyarok utáni első összefüggő írásbeli emlékekkel rendelkeznek igen korai időkből ( www.radio.hu ). 30 Tyimofej Bordacsev álláspontja szerint Oroszország a mai napig nem tudja megfelelően kihasználni a megállapodás nyújtotta lehetőségeket. Hasonló véleményt fogalmazott meg Tatyjana Parhalina is, aki hibául rója fel, hogy Oroszország a megállapodás aláírásának idejére nem dolgozott ki az EU-val való együttműködésre megfelelő stratégiát, illetve a bénultság jeleként értékeli, hogy Moszkva az aláírástól számítva három évig nem nevezte ki brüsszeli nagykövetét. (Tyimofej Bordacsev: „Sztratyégijá" i sztratyégii. Rosszija i Evropejszkij Szojuz: Pereomiszlivaja sztratyégiju vzaimootnosenyij. www.carnegie.ru/ru/print/66741.htm és Tatyjana Parhalina: Rosszija -Zapadnaja Evropa: Problemi i perszpektyivi otnosenyij. In: Rosszija i Evropa: otnosenyija na rubezse vekov. Aktualnije problemi Evropi. Szbornyik sztatyej, Moszkva 2001.4. sz. 13. o. 31 A négy közös térség koncepciója a közös gazdasági térség, a szabadság, biztonság és igazság térsége, a külső biztonság térsége, valamint a kutatások, oktatás és kultúra térsége kialakítását öleli fel. 188 Külügyi Szemle