Külügyi Szemle - A Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja folyóirata - 2006 (5. évfolyam)

2006 / 1-2. szám - ELMÉLET - Marton Péter: Államkudarcok, elrettenthetetlenség, ellenséges hátországok - Empirikus felfedezőúton Cooper világaiban

Marton Péter Bármi is volt az igazság ebben az esetben, biztosra vehető, hogy a határvidékeken zajló hadműveletekben az NLA és az MH olykor áttévedhetett és átlőhetett a határ má­sik oldalára is, a KFOR pedig ebbe lehetőleg nem kívánt beavatkozni. Az elrettenthetetlenség tehát azért állt elő Macedóniában, mert Koszovó esetében legfeljebb a KFOR-tól várhatta volna az NLA-hátország felszámolását, a KFOR azonban az érzékeny és rendezetlen koszovói helyzetre való tekintettel ebbe nem szívesen ment volna bele. Ugyanakkor a határőrizeti feladatokat ott sem volt képes megfelelően el­látni az erdős-hegyes vidéken, ahol arra szükség lett volna. Koszovó kérdéses része az amerikai KFOR-csapatok ellenőrzése alatt állt, és ők több ízben jelezték, hogy a rendel­kezésükre álló erőkkel a határszakasz megfelelő biztosítására nem lehetnek képesek.52 (A Macedóniából a konfliktus idején Koszovóba érkezett hatvanezer albán menekült is hozzájárulhatott a határ menti állapotok ellenőrizhetetlenné válásához.53) Macedónia számára tehát így vagy úgy, de a felkelők politikai követeléseinek teljesí­tése felé vezetett az út, amelyen a nyugati diplomaták terelgették végig, a Macedónián belüli szélsőséges politikai erők folyamatos támadásai közepette. Pettifer értékelése szerint „az uniós diplomáciai közösség Szkopjében ez idő tájt koloniális kormányzók testületéként funkcionált".54 Az elfogadott nemzetközi védnökség végső soron a rendezés lehetőségét kínálta Mace­dóniának, a konfliktus lezárulta után pedig, miután a VMRO-DPMNE-kormány a 2002-es választások eredményeként távozott hivatalából, az Oroszlánok alakulatának felszámo­lását is lehetővé tette. Ennek jelentőségét illusztrálja, hogy Trajkovski macedón elnök egy tanácsadója például az alábbiakat mondta el egy újságírónak az Oroszlánokkal kapcso­latban: ebbe az alakulatba a Boskovski vezette belügyminisztérium csak 2001 júniusában 1500 embert vett fel; az egyetlen feltételt a jelentkezők VMRO-DPMNE-tagsága jelentette, és akadtak köztük jó páran köztörvényes bűnözői múlttal; falvakat terrorizáltak, védelmi pénzeket kényszerítettek ki emberektől; „aggodalmat keltettek mindenkiben, akik egy európai Kolumbia helyett demokráciát szeretnének látni Macedóniában."55 Orosz Federáció vs. csecsen fegyveres csoportok. Helyszín: Grúzia, Pankiszi-szoros. Vizsgált időszak: 2002 Az Orosz Federáció és Grúzia között 2002-ben több ízben feszültté vált a viszony a Pankiszi-szoros miatt. A rendkívüli földrajzi viszonyok között, magas hegyvidéken átvezető szorosban csecsen fegyveresek leltek menedékre a második csecsen háború idején, különösen a téli időszakokban, az úgynevezett gerillaszezonok szünetében, és Moszkva több ízben azzal vádolta az akkor Sevardnadze vezette Grúziát, hogy cinkos módon nem tesz eleget ezeknek a csecsen fegyveres csoportoknak a kiszorítása-felszá- molása érdekében. 158 Külügyi Szemle

Next

/
Thumbnails
Contents