Külügyi Szemle - A Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja folyóirata - 2006 (5. évfolyam)

2006 / 1-2. szám - ELMÉLET - Marton Péter: Államkudarcok, elrettenthetetlenség, ellenséges hátországok - Empirikus felfedezőúton Cooper világaiban

r Allamkudarcok, elrettenthetetlenség, ellenséges hátországok - empirikus felfedezőúton Cooper világaiban Marton Péter Cooper bukott premodern világa E tanulmány az elrettenthetetlenség biztonságpolitikai problémáját igyekszik kö­rüljárni egy konkrét megnyilvánulási formájának tanulmányozásán keresztül, nevezetesen az ellenséges hátországok1 esetében. Ez egyben lehetőséget kínál a brit diplomata Robert Cooper nyugati döntéshozói körökben alapvető referenciának te­kintett tanulmányának2 és bizonyos empirikus megfigyeléseknek, valamint az azokból levonható normatív következtetéseknek a szembesítésére. Az elrettenthetetlenségnek, az általam ezzel az újonnan fabrikált fogalommal megragadni igyekezett jelenségnek a tanulmányozásához az államkudarcokkal kapcsolatos vizsgálódásaim vezettek. Az államkudarc (state failure) angolszász forrásból - azaz a politikatudományi szakiro­dalomnak a kezdetektől fogva domináns angolszász szerzői köreiből - származó és egyre inkább divatosnak mondható kifejezés. Tekintettel a fogalom eredetére, már korábban is utaltam diskurzuselméleti-kritikai vizsgálatának szükségszerűségére3. Az átalakítva elfo­gadó szemléletet indokolta a fogalom aluldefiniáltsága, illetve a felmerülésének hátterében azonosítható különféle politikai napirendek, melyeknek éppen jelenlegi, aluldefiniált for­májában legitimáló funkciót nyújthat. Az „új Afganisztán eljövetelétől'4 tartó nyugati dön­téshozók részéről mutatkozik egyfajta hajlam minden, a fejlett világ szempontjából „prob­lémás" állam egy kategória alatt kezelésére, és úgy tűnik, hogy az újszerűségével és tudo­mányos eredetével az objektivitás látszatát kölcsönző „államkudarc" kifejezésben vélik megtalálni a keresett címkét, melyet a „lázadó" államoktól az összeomlott államokig szin­te minden esetre alkalmazhatnak. Ehhez a törekvéshez a fogalom jól operacionalizálható definíciójával továbbra sem szolgáló rangos szellemi műhelyek egész sora asszisztál akar- va-akaratlanul.5 A manipuláció lehetőségei között szerepel az autoritárius rezsimek tá­mogatása stabilizálásuk érdekében, a gyenge államok segélyezésének elapasztása az elég­2006. tavasz-nyár 141

Next

/
Thumbnails
Contents