Külügyi Szemle - A Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja folyóirata - 2006 (5. évfolyam)
2006 / 1-2. szám - TÁVOL-KELET - Csoma Mózes: Dél-Korea: a pártpolitikai konfliktusok és a félsziget megosztottsága
Dél-Korea: a pártpolitikai konfliktusok és a félsziget megosztottsága latok látókörébe, ugyanis az elismerésre méltó tudományos karriert befutó férfi egyre gyakrabban találkozott észak-koreai diplomatákkal és magas rangú pártfunkcionáriusokkal. Szong Du Jul professzor 2003 őszén visszatért szülőhazájába, ahol a konzervatív sajtó által felhecceit tömeg majdhogynem lincshangulatban fogadta. A hazaárulással vádolt professzor végül is elismerte, hogy részt vett észak-koreai finanszírozású konferenciákon és tudományos tanácskozásokon. Abban bízott ugyanis, hogy a jelenlétével hozzájárulhat a két országrész közti megbékéléshez. Szong Du Jul tényleges szerepe a szélesebb közvélemény előtt egyelőre nem ismert, de az ügyet a legtöbb elemző boszorkányüldözésnek minősítette. A professzor meghurcoltatása és letartóztatása mögött egyértelműen a konzervatív sajtó intrikái húzódtak meg. A folyamatos támadások az államfőt sem kímélték. 2004 márciusában a konzervatív tábor képviselői bizalmatlansági indítványt kezdeményeztek Ro Mu Hjon elnök ellen, s az államfőt hetekre felfüggesztették jogai gyakorlásában. A kormányoldal hívei hatalmas felháborodással és tömeges tüntetésekkel reagáltak a váratlan fejleményre, azt azonban elismerték, hogy az ország politikai kultúrájának fejlődése szempontjából pozitívnak tekinthető, hogy a hivatalban lévő államfő hatalmát már jogi eszközökkel is fel lehet függeszteni. Az elmúlt évtizedekben ugyanis a regnáló államfőket csak felkeléssel, katonai puccsal vagy merénylettel lehetett eltávolítani. Az alkotmánybíróság végül indokolatlannak minősítette a bizalmatlansági indítványt, s az államfő hivatalában maradhatott. Új jelenségek az ország belpolitikájában 2004 tavaszától a kormányoldal sokat vesztett népszerűségéből. A bizalmatlansági indítvány körüli hercehurcán kívül ebben közrejátszott az is, hogy a balközép vezetés érdemeként számon tartott békülékeny északi politika már jóval kevésbé érdekli az embereket. Az észak-koreai atomprogram újraindítása óta ugyanis sokan fölöslegesnek és értelmetlennek érzik a gazdasági együttműködésbe fektetett dollármilliókat, ráadásul a phenjani vezetés együttműködési készsége is megkérdőjelezhető. A hat évvel ezelőtti csúcstalálkozón elhatározott vasúti összeköttetés még mindig nem valósult meg, s úgy tűnik, hogy a phenjani nómenklatúra ehhez nem is fog hozzájárulni. 2004 decemberében a demilitarizált övezet északi oldalán lévő Keszong városban megnyílt ugyan a Hyundai vállalatcsoport által épített ipari park, de az északi fél által támasztott különböző akadályok miatt egyenlőre csupán egy kisebb üzem kezdhette meg a tényleges termelést.16 A komplexum kihasználtságát ráadásul egy külső körülmény is hátráltatja. A legyártott termékeken hivatalosan a Made in DPRK (készült a KNDK-ban) jelzésnek kéne szerepelnie, de így a dél-koreai partnercégek az árukat nem exportálhatják külföldre. Az elszigetelődött kommunista rezsim ugyanis szerepel a terrorizmust támoga2006. tavasz-nyár 133
