Külügyi Szemle - A Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja folyóirata - 2006 (5. évfolyam)
2006 / 1-2. szám - TÁVOL-KELET - Csoma Mózes: Dél-Korea: a pártpolitikai konfliktusok és a félsziget megosztottsága
Dél-Korea: a pártpolitikai konfliktusok és a félsziget megosztottsága félsziget békés egyesítésének legfőbb akadálya a konzervatív sajtó kizárólagosságában keresendő. A több mint kétmilliós példányszámú Csoszon Ilbo (Napi Korea) ugyanis a konzervatív tábor irányvonalát követve rendkívül szélsőséges hangnemben támadta a kormányzat békülékeny északi politikáját. Hasonló szellemiség jellemző a másik két piacvezető orgánumra is: a Samsung vállalatcsoport érdekszférájába tartozó Csungang Ilbo (Központi Napilap) és a liberális eszményeket konzervatívra cserélő Donga Ilbo (Napi Kelet-Ázsia) napilapokra. Érdekes megfigyelni, hogy a katonai diktatúra idején megerősödő Samsung vállalatcsoport a hagyományos dél-koreai nagytőke képviselőjeként napjainkban is ezer szállal kötődik a konzervatív táborhoz.12 Ráadásul a vállalat menedzsmentjének döntési mechanizmusai kifejezetten olyanok, mint a japán vállalatoknál. Minden egyes döntést nagyon alaposan megfontolva hoznak meg, s a kockázati tényezőket minimálisra csökkentik az egyenletes növekedés érdekében. Ennek szöges ellentéte a Hyundai vállalatcsoport, melynek észak-koreai származású menedzsmentje rendkívül gyorsan és határozottan hozza döntéseit, s az adott célok érdekében gyakran nem kis kockázatot vállal.13 Ez is nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a kilencvenes évek végén a Hyundai csoport amolyan kommunikációs folyosóvá vált Szöul és Phenjan közt. A menedzsment döntési mechanizmusai ugyanis nagyon hasonlítanak az észak-koreai vezetés hirtelen reakcióihoz. Csöng Dzsu Jong (Chong Ju-yong) - a vállalat alapítója és örökös tiszteletbeli elnöke - ráadásul jó személyes kapcsolatot alakított ki a phenjani döntéshozókkal. 1998 júniusában az ellátási nehézségek csökkentése érdekében ötszáz szarvasmarhát hajtott át a demilitarizált övezeten, majd úttörő jellegű megállapodást kötött az északi Gyémánt-hegység (Kumgang-san) idegenforgalmi hasznosításáról, illetve egy ipari park létesítéséről a demilitarizált övezet északi oldalán lévő Keszong városban.14 A phenjani vezetés tehát szívesen bővítette kapcsolatait a Hyundai csoporttal, annál is inkább, mert a Hyundai Heavy Industries rendelkezik a félsziget legnagyobb nehézipari létesítményeivel, ami kétségkívül megdobogtatja a keményvonalas káderek szívét. 2000 júniusában létrejött a megosztott félsziget történetének első csúcstalálkozója. Mivel a balközép kormányzatot támadó publicisztikák hangvétele még a történelmi jelentőségű esemény idején sem enyhült, a phenjani agitáció egyértelműen a Csoszon Ilbo (Napi Korea) újságíróit tette felelőssé az egymás iránti bizalmatlanság gerjesztéséért. A Rodong Sinmun (Munka Újság) című központi pártlap egyenesen a szerkesztőség fel- robbantását javasolta. A szöuli fiatalok szerint a Csoszon Ilbo felelőtlenül provokálja az északi vezetést, ráadásul a cikkek valóságtartalma is erősen megkérdőjelezhető. A szerkesztőség ugyanis egyre inkább a szenzációhajhász témák felé orientálódik. Jellemző, hogy a közelmúltban egy vidéki hegymászó bejelentése színesítette az oldalakat, aki kirándulás közben állítólag rábukkant egy észak-koreai alagútra. A hetvenes években a demilitarizált övezet alatt valóban fúrtak titkos alagutakat, de napjainkban aligha fordulhatna elő ilyesmi. A hatóságok persze nem foglalkoztak az üggyel, így a hegymászó 2006. tavasz-nyár 131
