Külügyi Szemle - A Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja folyóirata - 2006 (5. évfolyam)
2006 / 1-2. szám - TÁVOL-KELET - Hernádi András: Az Európai Unió 2004-es bővülése - japán szemmel
Hernádi András sultsága Európában. De ez a kényelem a kereskedők, a bankok és az értékpapír-forgalmazó cégek kényelmét szolgálja. Az egyszerű emberek kényelme azonban majd csak ez után következik, addig pedig jókora kényelmetlenséggel kell számolniuk. Néhány évtized után ők is hozzá fognak szokni az egységesítéshez, vagyis idővel, gondolom, majd el is fogadják azt. Az ilyesmi viszont mindig [kedvezőtlen] visszahatásokkal jár, amelyek már nem úgy fognak jelentkezni, mintha az EU vagy az euró létrejöttekor merültek volna fel. Akkoriban Franciaország és Németország - mint az EU alappillérei - kijelentették, hogy készek mindenféle veszteség ellensúlyozására, és így be tudták vonni a szomszédos kisebb országokat is. Arra törekedtek, hogy az EU-nak az Egyesült Államokéval és Japánéval azonos súlyt adjanak. Következésképpen az EU addig bővült, amíg az emberek egy hárompólusú világról kezdtek el beszélni, de Franciaország és Németország most már nem akar további veszteségeket elszenvedni. Ezért, úgy vélem, nem akarja, hogy újabb kis országok is EU-tagok legyenek. [...] El fog kezdődni az EU felbomlása. Hogy ezt kudarcnak vagy csupán elkerülhetetlennek nevezzük, már csak szóhasználat kérdése" [SPF, 2005, 3] - (a kiemelés tőlem. - H. A.). Melléklet A következő [15.] Japán-EU csúcstalálkozó előtt célba vett teendők15 Első célkitűzés: A béke és biztonság elősegítése • Folytassunk széles körű politikai megbeszéléseket nemzetközi és regionális kérdésekről, és segítsük elő mindenekelőtt a stratégiai párbeszédet Kelet-Ázsia biztonságáról. Második célkitűzés: A gazdasági és kereskedelmi partnerség erősítése mindenki hasznára - a globalizáció kínálta dinamizmus kihasználásával • Az EU lisszaboni stratégiája megújításának és Japán folyamatos gazdaságszerkezeti reformjainak fényében fejlesszük tovább az EU-Japán iparpolitikai és ipari együttműködési párbeszéd keretében, a versenyképesség témakörében folytatott információcserét. • Az informális pénzpiaci párbeszéd élénkítésével mélyítsük el együttműködésünket a globális pénzpiacokon. Törekedjünk arra, hogy rendszeresebben tartsunk találkozókat, amelyeken olyan kérdéseket vitathatnánk meg, mint a könyvelés, auditálás, bankszolgáltatások, konglomerátumok, befektetési szolgáltatások, befektetői alapok. • A befektetési keret[megállapodás] alapján támogassuk a Japán Külkereskedelmi Szervezet (JETRO) és az EU-Japán Ipari Együttműködési Központ révén megvalósuló információcserét. 122 Külügxji Szemle
