Külügyi Szemle - A Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja folyóirata - 2006 (5. évfolyam)
2006 / 1-2. szám - TÁVOL-KELET - Hernádi András: Az Európai Unió 2004-es bővülése - japán szemmel
Az Európai Unió 2004-es bővülése -japán szemmel c) Tudományos/kutatói vélemények Kimura Takajuki, a japán Nemzetközi Keresztény Egyetem vendégprofesszora, még a 2004. évi EU-bővülést megelőzően, annak jövőbeli hatásait mérlegelve kijelentette, hogy „a hosszabb távú gazdasági kihatások meghaladhatják a konkrét adatokkal jellemezhető- ket", tudniillik a GDP 4,8 százalékos és a népesség húszszázalékos emelkedését. Érvelése szerint az újonnan csatlakozó országok a régi tagoknál gyorsabban fognak növekedni, és „a bővülés olyan környezetet fog teremteni, amely majd kedvez az EU-val üzleti kapcsolatban álló külföldi cégeknek, tehát a japánoknak is", mivel „a most belépő országok - az EU-szabályozás révén elért stabilitásuknak köszönhetően - jobb feltételeket fognak kínálni a japán és más külföldi üzletembereknek".6 Hozzátette: „az elmúlt három évben, már a bővítés puszta reményében is, kétszeresére nőtt azoknak a japán vállalatoknak a száma, amelyek feldolgozóipari üzemeket hoztak létre" még akkor is, ha „a majd újonnan belépő országokba irányuló közvetlen tőkebefektetések egy részét úgy kell tekintenünk, mint olyan beruházások »elterelődését«, amelyek a [korábbi] tagországokban valósultak volna meg, ha nem lett volna EU-bővítés".7 Még messzebbre előre tekintve Kimura azt is megállapította, hogy „az eurózóna jövőbeli kiszélesítése nemcsak a közvetlenül érintett tagországoknak lesz hasznos, hanem a világ többi országának, így Japánnak és a japán befektetőknek is". [...] „Az előbbieknek a szükséges előfeltételek teljesítésére irányuló törekvései önmagukban is a pénzügyi irányítás és fegyelem javulását fogják eredményezni, elő fogják segíteni a pénzügyi stabilitást és kiszámíthatóságot, amelyek mindegyike az EU-n kívüli szereplők számára is kedvező. Ha az eurónak mint egy másik kulcsvalutának a szerepe növekszik, az jelentős hatással lesz Ázsiára és benne Japánra."8 A várható kedvező hatások kiemelésén kívül Kimura azon kérdéseket is megemlítette, amelyekkel majd számolni kell ahhoz, hogy el lehessen kerülni mindenféle, a Japánt és az EU-Japán kapcsolatokat negatívan érintő hatást. E tekintetben az alábbiakat ítélte szükségesnek:- az újonnan csatlakozó országok vámtarifa-emelésének kompenzálását, mert az ezen országokba irányuló japán exporttermékek százait kedvezőtlenül fogja érinteni az importvámok hirtelen megemelkedése;- a szolgáltatószektoron belül korábban vállalt azon kötelezettségek módosításá- nak/visszavonásának ellentételezését, amelyek a csatlakozás előtt meghaladták az EU által elfogadott mértéket;- a csatlakozó országok által nyújtott beruházási kedvezményeknek egy bizonyos ideig történő fenntartását vagy valamilyen más módon való érvényre juttatását;- a csatlakozó országok és Japán közötti kereskedelmi és hajózási egyezmények életben tartását vagy legalábbis az EU és Japán közötti tárgyalások megkezdését annak érdekében, hogy ne csorbuljanak ezeknek az egyezményeknek a leglényegesebb elemei;- a jelenleg hatályos dömpingellenes vámok kiterjesztésének áttekintését azon ter2006. tavasz-nyár 117
