Külügyi Szemle - A Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja folyóirata - 2005 (4. évfolyam)
2005 / 3-4. szám - KÖNYV ÉS FOLYÓIRATSZEMLE - Szilágyi Imre: Miro Hacek-Drago Zajc (szerk.): Szlovénia az EU-ban: képességek és lehetőségek
Miro Hacek-Drago Zajc (szerk.): Szlovénia az EU-ban: képességek és lehetőségek' Zajc szerint a szlovénokéhoz nagyon hasonlóan szabályozták, ebben a kérdésben teljesen eltérő volt a gyakorlat. 2004. március 2-án Szent-Iványi István elmondta, hogy 2003 szeptemberétől több alkalommal tartottak négypárti politikai egyeztetéseket „az Országgyűlés és a kormány európai uniós ügyekben történő együttműködéséről szóló készülő törvényjavaslat" kapcsán, de „az elmúlt év szeptembere óta a négypárti politikai egyeztetések zárt ajtók mögött folytak. Itt az ideje, hogy a képviselők minél nagyobb számban megismerkedjenek az egyeztetési eljárás részleteivel."0 Végül érdemes egy pillantást vetni a pártok tevékenységére is. Milan Zver a hat parlamenti párt tevékenységét két emblematikus párt állásfoglalásaival jellemezte, megítélése szerint ugyanis a hat parlamenti párt lényegében két értékrend köré csoportosult: a szociáldemokrata és a néppárti köré. Zver úgy véli, hogy az előző parlamenti ciklus vezető kormánypártjának, a Liberális Demokrata Pártnak tagjait mindenekelőtt az érdekek fűzik össze, a párt nagyobb része baloldali, sokan pedig szélsőbalos értékrendet képviselnek. Némi ellentmondás van azért abban, hogy Zver szerint a balközép törekvéseket az egykori utódpárt, az Egyesült Lista (ZLSD) testesíti meg. A ZLSD programja alapján négy fő értéket képvisel: az egyenlőséget, az igazságosságot, a szolidaritást és a partnerséget/szabadságot. A jobbközép Szociáldemokrata Párt (az SDS, a jelenlegi kormánykoalíció vezető ereje) programjában Zver szerint az első helyen a szabadság áll, ezt követi az igazságosság, a szolidaritás, végül a hazaszeretet. Zver nem emeli ki ugyan, de mindenképen tanulságos, hogy bár a hangsúlyok talán máshol vannak, de a két párt legfontosabbnak tekintett négy értéke közül három azonos. Zver ezen értékelése is segít abban, hogy jobban megérthessük a Simona Kustec Lipicer és a Ladislav Cabada (szlovén-cseh) szerzőpáros összehasonlító igényű tanulmányát (Cabada kitűnően ismeri a szlovén politikai életet), amelyben a cseh és a szlovén pártoknak az unióval kapcsolatos álláspontját elemzik. Ismertetik, hogy milyen programokat képviseltek a pártok a 2004-es EU-választások alkalmával, majd levonják a következtetéseket. Ezekből kiderül, hogy bár az uniós csatlakozás témája mindkét ország pártjainál fontos szerepet játszott, és mindkét országból mind a három nagy parlamenti frakcióba juttattak be pártot, volt néhány fontos különbség is. A cseh pártok körében ugyanis az EU már a nemzeti parlamenti választások idején részét képezte a küzdelemnek, és a cseh pártok nem alakítottak ki ezzel kapcsolatban egységes platformot. A szlovénoknál az uniós tematika nem képezte részét a nemzeti parlamenti választási küzdelemnek, sőt a szlovén pártok körében e téren akkora volt az egyetértés, hogy 1997-ben a parlamenti pártok, az említett „posztmodern" párt kivételével, közös nyilatkozatban foglaltak állást amellett, hogy az EU-csatlakozás ügyében egységesen lépnek fel. Ezért a szlovén pártok önálló uniós programmal csak az EU-választások idején jelentkeztek. Amíg a cseh pártok a problematikus területeken meglehetősen ellentétes nézeteket képviseltek, és különböző alternatív megoldások lehetőségét vetették föl, addig a szlovén pártok mind programjaikban, mind médiaszerepléseikben meglehetősen egységesen léptek föl, az 2005. ősz-tél 271
