Külügyi Szemle - A Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja folyóirata - 2005 (4. évfolyam)
2005 / 3-4. szám - ENERGIAPOLITIKA - Szemerkényi Réka: Piac vagy politika. Európai energiabiztonsági koncepciók
Szemerkényi Réka importjában a szovjet szállítások betöltötték. A szovjet szénhidrogénenergia-importtól való függés azonban még így is jelentős volt. Közép-Európa országai közül Romániában korábban is volt saját szénhidrogén-termelés, és Jugoszláviának lehetősége volt a Közel-Keletről, illetve Eszak-Afrikából nyersolajat importálni. A közép-európai térségben a szovjet import 55 százalékos részesedésének oka az a több mint negyvenéves központi tervgazdasági gyakorlat volt, amelynek leegyszerűsített sémája értelmében Moszkva szállította az energiát és a nyersanyagokat, a közép-európai országok pedig elsősorban késztermékeket exportáltak a Szovjetunióba.4 Magyarország számára ekkor vált stratégiai fontosságúvá a megépítése után sokáig alig kihasznált, sőt egyenesen „távvezetéknek" gúnyolt Adria olajvezeték. Közép-Európa szénhidrogén-ellátásának hosszú távú diverzifikációjához először is nyersanyagszállító infrastruktúrára volt szükség, amely képes lett volna a kontinens két felét olajvezetékkel összekötni. A második világháború után Nyugat-Európában kiépült nyersolaj- és nyersolajtermék-vezetékrendszerek Európa keleti része felé gyakorlatilag nem rendelkeztek összeköttetéssel. Európának a politikailag vasfüggönnyel kettéválasztott két térfele között az olajellátás területén nem létezett kapcsolat. Közép-Európa energiabiztonsága megteremtésének, illetve megőrzésének, a szénhidrogén-ellátás diverzifikálása elérésének egyik előfeltétele tehát Közép- és Nyugat-Ijjurópa energiaellátási rendszereinek összekapcsolása, integrációja volt. Nyugat-Európa szénhidrogén-ellátásának helyzete a Közép-Európát a Szovjetunióval összekötő rendszertől alapjaiban eltérő struktúrát mutatott.5 A második világháborút követően Európa nyugati térfelén gyakorlatilag két olajvezeték-rendszer épült ki, egy északi és egy déli. A nyugat-európai nyersolaj és kőolajtermékek számára kiépített rendszernek az integrációja sem volt erős 1990-ben. A két rendszer közötti összeköttetés ahhoz például mindenképpen elégtelennek bizonyult, hogy a szénhidrogén-ellátásban valódi versenyhelyzet alakuljon ki a legnagyobb vezetékrendszereken keresztül.6 Érdekes módon tehát magán Nyugat-Európán belül sem alakult ki összefüggő hálózat az olajellátás területén. 178 Külügyi Szemle
