Külügyi Szemle - A Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja folyóirata - 2005 (4. évfolyam)
2005 / 1-2. szám - AFRIKA - Hegedűs Kata: Tizenhárom év anarchia: Szomália a hidegháború után
Tizenhárom év anarchia: Szomália a hidegháború után szűntével azonban a harmadik világ felé irányuló általános közöny áldozata lett. A nagyhatalmak jelenléte a hidegháború során stabilizálta az ország helyzetét, hiszen a fennmaradáshoz gazdasági segélyeket nyújtottak. Mivel fontos érdekekkel rendelkeztek Szomáliában a hidegháború alatt, a nagyhatalmak nem hagyták magára az országot. A hidegháború végével azonban megszűnt az a feszültség, mely egyfajta egyensúlyt biztosított a harmadik világbeli fejlődó' országokban. Az Egyesült Államoknak és a hidegháború végére felbomló Szovjetuniónak már nem kellett a stratégiailag fontos területeken biztosítana a katonai jelenlétét, csapataik és tanácsadóik kivonultak sok addig támogatott harmadik világbeli országból. A bukott államok problémája emiatt a hidegháború végén vált igazán aktuálissá. Azok a gyenge államok, amelyeknek viszonylagos stabilitását a nagyhatalmi érdekek által biztosított segélyek tartották fenn, a hidegháború végével, a nagyhatalmak kivonulásával váltak végül „failed state"-é. A hidegháború során azonban nagy mennyiségű fegyver és katonai eszköz halmozódott fel az országban, mely a későbbiekben hozzájárult a fegyveres konfliktusok elmélyüléséhez, miután a központi hatalom már nem tudott ellenőrzést gyakorolni a fegyverraktárak felett. A nagyhatalmak jelenléte tehát stabilizálta az ország belpolitikai viszonyait is a hidegháború végéig.20 A kilencvenes évek elején bekövetkezett összeomláshoz azonban nemcsak a nagyhatalmak kivonulása, hanem az addigra kiéleződött belpolitikai ellentétek is hozzájárultak. Gazdasági váltás az ogadeni háború után A Szovjetunióval kötött barátsági szerződés felmondása után Szomália külpolitikájában tehát a nyugati országok felé fordult. Nemcsak az Egyesült Államokkal kötött katonai szerződést, hanem 1981-ben a IMF-fel is sikerült megegyezésre jutnia. A Barre által meghirdetett tudományos szocializmus érvényét vesztette, helyette a nyugati világ elvárásaihoz kellett igazodni a gazdasági segítséghez való hozzájutás érdekében. Az IMF-fel való kapcsolatfelvételt két megállapodás megkötése követte, mely lehetővé tette Szomália számára, hogy kiegyensúlyozza fizetésimérleg-hiányát, amely 1980-ban elérte a 333,1 millió dollárt. Az IMF abban is segítséget nyújtott Szomáliának, hogy kifizesse a külföldi adósságai után felhalmozódott kamattartozásokat. Ahhoz, hogy Szomália megfeleljen a segítségnyújtás feltételeinek, 50 százalékkal le kellett értékelnie valutáját, a szomáli schillinget, és csökkentenie kellett az állam beavatkozását a gazdaságban.21 Az IMF hozzájárulásával Szomália a Világbankhoz fordulhatott gazdasági segélyért. A gazdasági segélyek feltételeként szabott gazdasági liberalizálásnak és az állami beavatkozás csökkentésének a tervezettel ellentétes hatásai is lehetnek. Azzal, hogy Szo2005. tavasz-nyár 47
