Külügyi Szemle - A Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja folyóirata - 2005 (4. évfolyam)
2005 / 3-4. szám - NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK - M. Szebeni Géza: Bekezdések az Egyesült Államok és a Vatikán kapcsolatai történetéből-kitekintéssel az iraki konfliktusra
Bekezdések az Egyesült Államok és a Vatikán kapcsolatai történetéből a lépései az iraki fájdalmas konfliktus elkerülése érdekében ismertek. Ma az a fontos, hogy a nemzetközi közösség segítse az őket elnyomó rezsimtől megszabadult irakiakat, hogy képesek legyenek az országuk kormányzására, hogy megszilárdítsák szuverenitását, hogy demokratikusan határozzanak meg egy nekik megfelelő politikai és gazdasági rendszert, és ilyen módon Irak ismét a nemzetközi közösség szavahihető partnere legyen." Az iraki háború megindítását követő periódus legmagasabb szintű kapcsolat- felvételére Cheney alelnök 2004. január 27-i látogatásával került sor.37 Cheney-t a pápa magánkönyvtárában fogadta, s rövid, angol nyelvű beszédében a béke és a szolidaritás fontosságát kiemelve hangsúlyozta, hogy az amerikai nép mindig is tisztelte a béke, az igazság és az egyenlőség alapvető értékeit, s arra bátorította Amerikát, hogy „odahaza ugyanúgy, mint idegenben, dolgozzon az együttműködés és a szolidaritás fejlesztésén a béke érdekében, amely minden ember legmélyebb vágya". A vatikáni szóvivő kiemelte, hogy a pápa nagyra értékelte az amerikai adminisztráció álláspontját az élet védelme, a család, a szolidaritás és a vallásszabadság vonatkozásában. Az Egyesült Államok és a Vatikán viszonyában az iraki konfliktus kétségkívül feszültséget, de nem törést okozott. Az ellentétek viszonylag gyors lezárását elősegítette az is, hogy Bush elnök elismerte, „...a terrort nem győzzük le csak a katonai erő alkalmazásával. A terrorista hálózatokat és támogatóikat minden rendelkezésünkre álló eszközzel - diplomáciai, gazdasági [fellépéssel], a rendőrségi információk megosztásával, hírszerzéssel és katonai erővel - kell leküzdenünk."38 Vatikáni részről nem késlekedtek az álláspontok finomabb és pontosabb megfogalmazásával helyettesíteni az olykor Ameri- ka-ellenes felhangokkal tarkított értékeléseket, azonban nem tettek engedményeket az egyház morális - és szociális - tanításainak a terén. A két fél fontos szereplője az új évezred nemzetközi politikájának is, s jelenleg úgy tűnik, hogy meggyőződésük szerint zökkenőmentes, hosszú távú együttműködésük nemcsak saját partikuláris érdekeiket, hanem a nemzetközi közösség kiegyensúlyozottabb kapcsolatait is szolgálja. Jegyzetek 1 A megbízólevelet William A. Wilson 1984. április 9-én adta át II. János Pál pápának. 2 Fogarty, G. R: The Vatican and the American History from 1870 to 1965. The Liturgical Press, Collegeville 1985.120. o. 3 Nicholson, Jim (szentszéki USA nagykövet 2001-2005): USA c Santa Sede, la luttga strada. Trenta giorni, Roma 2004. 33. o. 4 Uo.33.0. 5 www.yahoo.com Franklin D. Roosevelt Library - the Vatican files. 6 La successione di De Gasperi a Parri: interpretazioni politiche e problemi sociali, in: Scoppola, Pietro: La proposta politica di De Gasperi. II mulino, Bologna, 1977. 2005. ősz-tél 149
