Külügyi Szemle - A Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja folyóirata - 2005 (4. évfolyam)
2005 / 3-4. szám - NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK - M. Szebeni Géza: Bekezdések az Egyesült Államok és a Vatikán kapcsolatai történetéből-kitekintéssel az iraki konfliktusra
M. Szebeni Géza- különleges körülmények között hogy ilyen vagy olyan tények veszélyt jelentenek-e a béke számára, de ez nem jelenti azt, hogy csakis a fegyverek adta lehetőség a BT egyetlen lehetséges válasza. A tömegpusztító fegyverek leszerelése múlhatatlanul szükséges, mert fenyegetik a nemzetközi békét. A Szentszék szerint a folyamatban lévő nemzetközi ellenőrzés, ha lassan is, de konszenzust érhet el annak érdekében, hogy a kormányok másképpen, a nemzetközi elszigetelődést elkerülve lépjenek. A háború ez emberi jogokat is súlyosan sértené, mint az a genfi egyezményben is áll. Ugyanaznap Martino érsek Géniben a görög nagykövetségen tájékoztatta az EU-tagországok nagyköveteit ugyanerről, és az ENSZ BT előtt fejtette ki a Szentszék álláspontját állandó megfigyelője Mons. Celestino Migliore (2003. február 19.). A béke megmentése érdekében a pápa Laghi bíborost, volt washingtoni nunciust, a Bush család jó barátját deputációba az amerikai elnökhöz, míg Etchegaray bíborost Bagdadba küldte. Bush elnöknek a találkozón Laghi bíboros kifejtette a válságról a Szentszék véleményét, s arra a sajtókonferenciáján elhangzott kérdésre, hogy sikerült-e az elnököt meggyőznie, lakonikusan csak annyit válaszolt, hogy azt tőle, mármint az elnöktől kell megkérdezni.28 Néhány nappal később Martino érsek még tovább ment, s kijelentette a Rinascitának adott interjújában, hogy „nincs agresszió és így önmagában a preventív háború agresszió (...) bár szeptember 11-e szörnyű sebet ejtett Amerikán, a gonoszságot nem lehet [más] gonoszsággal indokolni."29 A Vatikán támogatta a 2003. február 15-re szervezett háborúellenes európai tüntetéseket is. A háborút megelőző hetekben a Vatikán béke melletti elkötelezettségét jelezve a nemzetközi politika számos, első vonalbeli szereplőjét fogadta. Február hónap során találkozott a pápával Joschka Fischer német külügyminiszter, Tarik Aziz iraki miniszterelnök-helyettes, Kofi Annan ENSZ-fő- titkár, Tony Blair brit miniszterelnök, Jósé Maria Aznar spanyol miniszterelnök, Seyyed Mohammad Reza Khatami, az iráni parlament alelnöke, valamint az olasz miniszterelnök Silvio Berlusconi. E találkozókon a pápa ismételten sürgette az ENSZ-alapokmány tiszteletben tartását, a béke megőrzése érdekében tett erőfeszítéseket, és visszautasította a „preventív háború" koncepcióját. Irakot felhívta az ENSZ BT határozatainak a végrehajtására, ugyanakkor leszögezte, hogy bármely, egyoldalúan cselekvő állam a nemzetközi jog határain kívülre kerül. Az Egyesült Államok álláspontját e lázas napokban a Rómába utazó Michael Novak katolikus történész-politológus képviselte - hangsúlyozottan magánemberként. A római Centro studi americaniban 2003. február 10-én nagy számú érdeklődő jelenlétében tartott előadást Aszimmetrikus háború és igazságos háború címen. Szerinte a háborúra vonatkozó hagyományos teóriáktól el kell tekinteni, figyelembe véve a modern terrorista fenyegetések rombolókapacitását, gyorsaságát, valamint annak a lehetetlenségét, hogy a kormányok először elviseljék a terroristatámadást és csak azután válaszoljanak. Arra is felhívta a preventív háború kritikusainak a figyelmét, hogy az Irak elleni katonai akció nem más, mint az 1991-es háború legitim lezárása. A vatikáni amerikai nagykövet is rendkívül intenzív tevékenységet fejtett ki,30 s több interjúban, előadásban fejtette ki kormányzatá146 Külügyi Szemle
