Külügyi Szemle - A Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja folyóirata - 2005 (4. évfolyam)
2005 / 1-2. szám - AFRIKA - Hegedűs Kata: Tizenhárom év anarchia: Szomália a hidegháború után
Tizenhárom év anarchia: Szomália a hidegháború után Szomáliára részekre szakadását és a központi kormányzat végső összeomlását a klán alapú háborúk kirobbanása okozta az országban. Siad Barre hatalmának megdöntése után, 1991-ben a puccsot végrehajtó katonai erők nem tudtak megegyezni a hatalom megosztásáról, és a klánok között ezt követően felerősödő fegyveres konfliktusok működésképtelenné tették az ország gazdaságát is.8 Szomália esetében a nemzetközi közösség először alkalmazott olyan intézkedéseket, melyek kiváltója nem közvetlenül az országon kívülre irányuló erőszakkal való fenyegetés, hanem az ország belső állapotának súlyossága volt. Szomália esete azért is különleges, mivel az ENSZ ezt megelőzően sosem határozott békefenntartó misszió indításáról az érintett ország kormányának beleegyezése nélkül.9 Szomáliában azonban, abban az időpontban, mikor az ENSZ döntött a békefenntartó misszió indításáról, nem létezett központi kormányzat. 1992 óta több kísérlet is történt az országban a központi irányítás helyreállítására, melyek a mai napig sem jártak teljes sikerrel. Szomália tehát olyan ország ma is, mely már több mint egy évtizede „bukott állam", területét egymással harcoló klánok és az ezeket vezető hadurak uralják, a nemzetközi közösség, érdek vagy eszközök hiányában, tétlenül áll a problémával szemben. Mielőtt részletesen foglalkoznánk az elmúlt tizenöt év során történt Szomáliái eseményekkel, érdemes röviden áttekinteni az ország történelmét, helyzetét az afrikai kontinensen, ami segítséget nyújthat a mai helyzet megértéséhez. Földrajzi adottságok, népesség, történelem Szomália az Egyenlítőtől északra, Afrika keleti részén, Etiópiával, Eritreával és Dzsibutival együtt „Afrika szarván" helyezkedik el. Az ország északi részét hegyvidék foglalja el, ahol a tengerszint feletti magasság 900-2100 m között van. Az ország közepe és déli része sík, itt, a két folyó, a Juba és a Shabelle közti területen zajlik az ország mezőgazdasági termelésének nagy része. Afrikának ezen a területén már az ókorban, az i. sz. I. század környékén éltek törzsek. Az i. sz. VII. század környékén kapcsolatba léptek és keveredni kezdtek azokkal az arab és perzsa kereskedőkkel, akik a tengeren keresztül érkeztek Afrikába.10 A kulturális hatások eredményeképpen egységes szomáli kultúra jött létre, melynek részét képezik a közös hagyományok, a közös nyelv és a muzulmán hit, amely ma is jellemző a Szomáliái lakosság többségére. A szomáli népet hat klán alkotja, melyek területileg egymástól elhatároltan élnek. A hat klánból négy pásztorkodásból él, ezek a Dir, Daarood, Isaaq és Hawiye klánok, melyek összesen a népesség kb. 70 százalékát alkotják. Két klán, a Digil és a Rahawayn földműveléssel foglalkozik, ők népesség megközelítőleg 20 százalékát teszik ki. A népesség fennmaradó része városi, nem szomáli eredetű csoportokból tevődik össze. 2005. tavasz-nyár 41
