Külügyi Szemle - A Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja folyóirata - 2005 (4. évfolyam)
2005 / 3-4. szám - ÉSZAKI RÉGIÓ - Dobos Edgár: Északi változatok integrációs politikára: Svédország és Finnország szocializációja az Európai Unióban
Dobos Edgár 75 A fennománok azt javasolták, hogy Finnország ne vegyen részt az 1866-os stockholmi Skandináv Kiállításon, mivel ez megerősítheti azt a benyomást, hogy Finnország kulturálisan Skandináviához tartozik. Finnország végül részt vett az eseményen, és nagy elismerést aratott, de a konfliktus folytatódott. Az 1878-as párizsi világkiállításon Finnország nem kapott önálló pavilont. Az orosz szekcióban kiállított finn ipari tárgyak nem arattak tetszést, a finn etnográfiai gyűjtemény és a politikai autonómiára utaló jelek jobban felkeltették a nemzetközi érdeklődést. Az 1889-es párizsi világkiállításon a hatalmon lévő liberálisok kezdeményezésére saját finn pavilonban került sor a nyugatosított Finnország bemutatására. A nemzetközi közönség teljesen új képet kapott a finnekről: egy jól szervezett, ígéretes jövő előtt álló és a nyugati szokásokat elsajátító nemzet képét. Kiinge, Matti (1983) Runebergs tva fosterland. Söderström, Helsinki, 169-182. o.; Meinander 2002,151-154. o.; Smeds, Kerstin (1996) Helsingfors-Paris: Finlands utveckling till nation pá världsutställningaran 1851- 1900. Svenska litteratursällskapet-Finska historiska samfundet, Vammala, 107-158, 249-268. o. 76 Liikanen, Ilkka (1995) Fennomania ja kansa: joukkojärjestdytymisen läpimurto ja Suonmlaisen puolueen synty. SHS, Helsinki, 119-149. o.; Kuisma, Markku (1999) Euroopan metsäaitta ja nopea sopeutuja: Suomalaisen taloushistorian pitkä linja, in Suomi: outo pohjoinen maa..., 50-85. o.; Meinander 2002, 152-153. o. 77 Ugyanebben az évben Európán belül először Finnországban kapták meg a nők az általános választójogot (e tekintetbena világon csupán Uj-Zéland „előzte meg" Finnországot). 78 Pulkkinen, Tuija (1999) Kielen ja mielen ykseys: 1800-luvun suomalaisen nationalismin erityispiir- teistä ja perinnöstä poliittisessa ajattelussa, in Suomi: outo pohjoinen maa..., 118-137. o. 79 Alapuro, Risto (2004) What is Western and What is Eastern in Finland?, Thesis Eleven, TI (1) 85-101. o. 80 Paasi, Anssi (2001) Europe as a social process and discourse: considerations of place, boundaries and identity, European Urban and Regional Studies, 8 (1) 7-28. o.; Leontidou, Lila (2004) The Boundaries of Europe: Deconstructing Three Regional Narratives, Identities, 11 (4) 593-617. o. 81 Paasi, Anssi (1999) Boundaries as Social Processes: Territoriality in the World of Flows, Geopolitics, 3 (1) 69-88. o. 82 Meinander 2002,160-161. o. 83 Kettunen, Pauli (1998) Suojeluskunnat ja suomalainen kansanvalta, in Risto Alapuro (ed.), Raja railona: Näkökulmia suojcluskuntiin. WSOY, Porvoo, 292. o. 84 Tuomioja 1997,34-37,40. o.; Alapuro 2004, 98-99. o. 85 I. m. 99. o. 86 A sikeres nyugat-európai, sőt nemzetközi identitás felé történő elmozdulást táplálják a finnekben a különböző területek összetett mutatószámai. A World Economic Forum legfrissebb versenyképességi rangsorát Finnország vezeti; a Transparency International korrupciós indexe szerint Izland után Finnországban a legkisebb a korrupció mértéke; a Yale és a Columbia Egyetem kutatói által összeállított ún. környezeti fenntarthatósági index szerint környezeti szempontból Finnországban a legjobb élni; a PISA (OECD Programme for International Student Assessment) 2003-as jelentése szerint a finnek élen járnak az alkalmazható tudás közvetítésében és a kreatív képességek kifejlesztésében is. Mindehhez hozzátehetjük a Finnish Winners 2002 c. összeállítás alapján, hogy a három emberöltővel korábban éhínséget átélt, fenyőkéregből sült „kenyér" fogyasztására kényszerülő finnek a svédekhez hasonlóan magas életszínvonalon élnek (lásd az ENSZ életminőséget - általános egészséget, képzettségi szintet, várható élettartamot és jövedelmet - mérő adatfelvétele); a csecsemőhalandósági ráta (a legalacsonyabb az UNICEF felmérése szerint), a GNP oktatási szférába forgatott aránya (7,2 százalék - a legmagasabb az OECD-országok között) és a könyvtári könyvkölcsönzés tekintetében is az élen járnak. Castells, Manuel-Himanen, Pekka (2002) The Information Society and the Welfare State: The Finnish Model. Oxford University Press, Oxford, 127-139. o.; Meinander 2002, 149-150. o.; Brady, Joe (2002) Finnish Winners 2002. http://virtual.finland.fi/netcomm/news/showarticle.asp?intNWSAID=26046 A hivatkozott felmérések során alkalmazott módszertan, az eredmények és a hozzájuk kapcsolódó elemzések elérhetők elektronikus formátumban a következő honlapokon: 84 Külügyi Szemle
