Külügyi Szemle - A Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja folyóirata - 2005 (4. évfolyam)
2005 / 3-4. szám - ÉSZAKI RÉGIÓ - Dobos Edgár: Északi változatok integrációs politikára: Svédország és Finnország szocializációja az Európai Unióban
Dobos Edgár viszonyt ápolt Észtországgal és aktívan részt vett a biztonsági téren folytatott északibalti együttműködés különböző formáiban. A finn védelmi intézmények több száz észt tisztet képeztek ki és láttak el használt felszereléssel, sőt Finnország jószolgálati szerepet is vállalt a vitatott észt-orosz határkérdést rendezni kívánó tárgyalások során. A finn és a svéd NATO-diskurzusban felmerültek olyan érvek, miszerint Finnország és Svédország NATO-ból való kimaradása segít elfogadtatni Oroszországgal a balti államok csatlakozási szándékát.117 Az Északi Dimenzió (ÉD), amely az 1999-es finn elnökség idején vált az EU napirendjének szerves részévé, széles körben megalapozta Finnország hírnevét mint aktív tagállam, amely sajátos érdekeit képes EU-politikáján keresztül is érvényre juttatni.118 Az ÉD fő célkitűzése az EU északkeleti határrégiója (vagyis Oroszország északnyugati része), a Balti-tenger és az arktikus régió stabilitásának és jólétének a növelése, illetve a gyakorlatban ezt elősegítő programok megvalósítása.119 A Finn Külügyminisztérium kezdeményező szerepet vállalt e programok kidolgozásában és megvalósításában, az EU tagállamai közül Finnország mellett Svédország az ÉD legaktívabb „motorja". Az EU és Oroszország mellett Norvégia és Izland is részt vesz az ÉD-ben, sőt megfigyelőként jelen van az Egyesült Államok és Kanada is. Az országok mellett egyéb szereplők is bekapcsolódnak az ÉD programjaiba, többek között a bizottság, regionális tanácsok, nem kormányzati szervezetek és magánvállalatok. A 2000-2003 és 2004-2006 közötti időszakra szóló akciótervek Oroszországnak az északi-sarkkörtől Kalinyingrádig terjedő észak-nyugati régióira fókuszálnak. A határ menti együttműködés olyan területekre terjed ki, mint a környezetvédelem, a nukleáris biztonság, az egészségügy és az oktatás, a gazdaság és az infrastruktúra vagy a bel- és az igazságügyi kérdések.120 Ami az eredményeket illeti, politikai értelemben az ÉD az észak-európai kérdésekre és az Oroszország északnyugati térségével való együttműködés jelentőségére tudta ráirányítani az EU figyelmét. Gyakorlati szinten az ED konkrét partnerségekben öltött testet, például a környezetvédelem vagy a közegészségügy terén. A környezetvédelmi partnerség 2001-ben jött létre, finanszírozásában részt vállal a bizottság, az EU-tagál- lamok, Oroszország, Norvégia és Kanada, a nemzetközi pénzintézetek közül az Északi Befektetési Bank (NIB), az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) és az Európai Befektetési Bank (EIB). A koordinációt az EBRD által felügyelt pénzalap végzi, amelybe 225 millió euró folyt be eddig (ennek kb. kétharmada a nukleáris biztonsággal kapcsolatos programokra megy el), a kölcsönökkel együtt pedig több mint kétmilliárd euró áll rendelkezésre. A környezetvédelmi programok eddigi legjelentősebb eredménye a szentpétervári szennyvíztisztító, amelyet 2005. szeptember 22-én adott át Vladimir Putyin elnök, Tarja Halonen és Göran Persson. Emellett prioritást élvez a szentpétervári iszapégető üzem és a kalinyingrádi fűtőrendszer megépítése, valamint a Kola-félszigeti nukleáris hulladékkal kapcsolatos tervek.121 A közegészségügyi és társadalmi jóléti partnerség célja a HIV/AIDS, a tuberkulózis és más fertőző betegségek megfékezése. 58 Külügyi Szemle
