Külügyi Szemle - A Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja folyóirata - 2005 (4. évfolyam)
2005 / 3-4. szám - ÉSZAKI RÉGIÓ - Dobos Edgár: Északi változatok integrációs politikára: Svédország és Finnország szocializációja az Európai Unióban
Északi változatok integrációs politikára: Svédország és Finnország szocializációja az EU-ban az eszmék, az identitások, a világot és a tudást strukturáló kulturális értékek és normák is hatnak egy állam külpolitikai magatartására. A nemzetállamok rendelkezésére áll egy „szerep", ami általában a politikai elit elképzeléseit tükrözi az adott közösség nemzetközi színtéren elvárt magatartásáról és általában egy belső/külső szocializációs folyamat eredménye, így összefügg a kulturális és társadalmi ismertetőjegyekkel, a világról alkotott képzetekkel és a közösség saját helyzetével kapcsolatos elképzelésekkel.8 Szocializáció és a nemzet (állam) i identitások európaizálódása Mi tartja egyben Európát és az intézményeit? - tehetjük fel a kérdést John G. Ruggie nyomán. A neves politológus szerint az EU és intézményei olyan társadalmi közeget alkotnak, amely új szerepek és a közösségi normák elfogadására, adaptálására és belsővé tételére, illetve az ezt övező hosszú távú konszenzus kialakítására készteti a tagállamokat.9 Az Európai Unió a politikai szocializáció színtereként egyidejű, ám eltérő mélységű hatást fejt ki a tagállamok „kemény" és „puha" héjára.10 Jeffrey T. Checkel megállapítása szerint az EU hatása óriási mértékű a kemény héjat (hard shell) képező nemzeti intézmények, törvények és politikák esetében, ezzel szemben a tagállamok puha héját (sofl shell) alkotó nemzeti identitás viszonylag szívósan ellenáll az európaizálódási folyamat bomlasztó hatásának.11 A nemzeti politikák, intézmények, eszmék, diskurzusok és identitások európaizálódását taglaló szakirodalomban egyetértés uralkodik a tekintetben, hogy az európai integráció eltérő hatást fejt ki a különböző országokban, területeken és időszakokban.12 Az európai szocializációs dinamika nagymértékű változatosságot mutat mind a megvalósulási módot, mind a hatásait tekintve, nem létezik egyetlen szocializációs minta. Az európai integrálódási folyamatot belpolitikai tényezők széles köre formálja, melyek között meghatározó szerepe van a mélyen beágyazódott társadalmi diskurzusoknak, szervezeti és intézményi struktúráknak.13 Amint az Eurobarometer felmérései is mutatják, jelentős különbségek észlelhetők az egyes országok között az európai integráció társadalmi megítélése terén, ami kihat a politikai elit mozgásterére és az egyes tagállamok EU-politikájára is. Érdemes tehát megvizsgálni, hogyan viszonyulnak egymáshoz a nemzeti és az európai identitáskonstrukciók. A konstruktivista megközelítés szerint a nemzetek „elképzelt közösségek" (imagined community), amennyiben a legkisebb nemzeti közösség tagjai sem ismerik a közösség legtöbb tagját, gondolkodásukban mégis közösségtudatuk képzete él.14 A folytonosság, a teljesség és az egyediség képzetét megteremtő történelmi elbeszélések (narratívák) keretet kínálnak a nemzeti közösségek számára,15 a mítoszok,16 a történelmi emlékezet és a „kitalált tradíciók"17 (invented tradition) megerősítik a közösség tagjaiban az összetartozás érzetét. Az identitáspolitika és az identitásdinamika elemzése során figyelembe kell 2005. ősz-tél 41