Külügyi Szemle - A Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja folyóirata - 2005 (4. évfolyam)

2005 / 1-2. szám - KÖNYVEKRŐL - Vámos Péter: Kay Möller: A Kínai Népköztársaság külpolitikája, 1949-2004

A Kínai Népköztársaság külpolitikája, 1949-2004 Ázsia és a Csendes-óceán térsége; Észak-Amerika; Oroszország és Közép-Ázsia; Dél- és Nyugat-Ázsia, valamint Észak-Afrika; Európa; Afrika és Latin-Amerika). A regionális áttekintés némi történeti háttér felvázolását követó'en elsősorban az el­múlt másfél évtized fejleményeivel, azok máig ható következményeivel foglalkozik. A munka nagy erénye, hogy a politológus szakértő a történeti folyamatok bemutatása mellett naprakész információk alapján mutatja be a mai Kína politikai és gazdasági helyzetét, azt a hátteret, amely a központi vezetés külpolitikai lépéseit alapvetően be­folyásolja. A gazdaságföldrajzi bevezetőben a hangsúly a mai helyzetre kerül, így az ol­vasó többet kap annál, amit a kötet címe ígér: alapos áttekintést Kína jelenkori helyze­téről és problémáiról. Szó esik továbbá a regionális szerveződések lehetőségeiről és Kí­na nemzetközi szervezetekben betöltött szerepéről. Az egyes fejezeteket a szerző elsődleges forrásokkal (kínai vezetők - Szun Jat-szen, Mao Ce-tung, Csou En-laj, Teng Hsziao-ping, Csiang Cö-min - beszédeiből és írásaiból származó idézetekkel, egy Bili Clinton/idézettel, valamint néhány fontos dokumen­tummal - az 1972-es sanghaji nyilatkozattal és az 1979-es Taiwan Relations Acttel), vala­mint a tájékozódást segítő adatokkal, táblázatokkal illusztrálja. A fejezetek végén az egyes részletkérdések iránt mélyebben érdeklődők számára további szakirodalmi tájé­koztató található. Alapos, a tárgyát jól ismerő szakember hasznos iránymutatása a té­mát mélyebben megismerni kívánók számára. Sajnálatos, de a tankönyv jelleg talán ért­hetővé teszi, hogy a kínai nyelvben is járatos szerző az olvasmányjegyzékben kizárólag angol, német és francia szakirodalmat ad meg. A források és szakmunkák között fel le­hetett volna sorolni kínai nyelvű dokumentumokat és szakmunkákat is, azonban Möl­ler megoldása mellett is felhozhatók érvek. Egyrészt a legfontosabb kínai dokumentu­mok döntő része hozzáférhető a nagy világnyelvek némelyikén, korábban elsősorban a nyugati fordítók munkájának köszönhetően, ma pedig már a kínai hivatalos szervek is több nyelven, a kínai mellett főképpen angolul, hozzák nyilvánosságra a legfontosabb dokumentumokat. Másrészt a Kína modern történetével és külkapcsolatai iránt érdek­lődő nyugati olvasók és szakemberek számára kiindulópontként elegendő a nyugati szakirodalom legfontosabb munkáinak felsorolása, amelyek már kínai nyelvű szakiro­dalmat is tartalmaznak. Az alapvető forrásmunkák és feldolgozások - monográfiák és szakcikkek - felsorolása mellett, a kor igényeihez és az új lehetőségekhez alkalmazkod­va néhány fontos internetes forrás is szerepel. A kötetet név és helynévmutató zárja. Összefoglalva: a munka nagy erénye, hogy a kínai külpolitika fő vonásait történeti hátterük felvázolásával, folyamatukban, a lényeges elemeket kiemelve, egészen napja­inkig tekinti át. Kay Möller történeti-politológiai műve az érdeklődő közönség mellett történészek, politológusok és gyakorló politikusok számára egyaránt értékes és hasz­nos olvasmány. Vámos Péter 2005. tavasz-nyár 273

Next

/
Thumbnails
Contents