Külügyi Szemle - A Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja folyóirata - 2005 (4. évfolyam)
2005 / 1-2. szám - NEMZETKÖZI JOG - Szigeti Péter: Az erőszakhasználatot legitimáló jelenkori politikai eszmék és a nemzetközi jog
Szigeti Péter lehet ajánlani az egyénnek, vagy ő maga így határozhat: »Légy szabad! Tégy, amit akarsz!« De azt is lehet mondani neki, s 6' maga is mondhatja magának: »Légy tenmagad! Válj azzá, aki vagy!« A politika kontextusába helyezve a »légy szabad! a demokrácia parancsolata; a »légy tenmagad!« pedig nemzeti parancsolat." Manent: i. m. 99-100. o. 21 Crawford, James: The Right of Self-Determination in International Law: Its Development and Future. In: Peoples' Rights (szerk. Philip Alston) New York 2001,12. o. 22 Rosecrance, Richard: A New Concert of Powers. In: Foreign Affairs, Vol. 71, N22.1992. tavasz, 73. o. 23 Uo. 75. o. 24 Grotius: i. m. Vol. 1.113. o. 25 Hart, Herbert Lionel Adolphus: The Concept of Law, Oxford 1963,49-76. o. A szuverenitás belső értelme, a jogok és kötelezettségek forrásaként azonosítható személy vagy személyek a hatalom megosztására alapuló és demokratikus rendszerekben eltűnt; a külső értelem, a belügyekbe való be nem avatkozás elve, egyfelől sohasem volt teljesen betartható, másfelől a globalizációval az alkalmazási területe még sokkal tovább csökkent. 26 Hobsbawm, Eric J.: A forradalmak kora (1789-1848), [h. n.], Kossuth 1988. 27 Kissinger: i. m. 163., 178-179., 185., 191-193. o. 28 Uo. pl. 149., 153., 156. o. 29 Koskenniemi, Martti: The Gentle Civilizer of Nations: the rise and fall of international law, 1870-1960. Cambridge 2002.115. o. 30 James Lorimer hármas, koncentrikus halmazáról, melyben a belső kör a „civilizált" Európa, a középső kör a részben elismert „barbárok" (Törökország, Kína, Perzsia, Japán stb.) tere, a külső kör pedig az el nem ismerhető „vadembereké", egy rövid leírást 1. Gerry Simpson: Two Liberalisms, in: European Journal of International Law (továbbiakban: EJIL), Vol. 12. (2001), Ne3. 545-546. o. Az egész rendszer egyébként meglepően hasonlít a Középső Birodalom (Kína) önképéhez, mely ugyancsak mint a civilizáció központját látta önmagát, a barbárság egyre sötétebb, koncentrikus körei által körülvéve. A kínaiak ugyanakkor sohasem fogalmaztak meg „civilizatórius küldetést". Kissinger: i. m. 17. o. 31 Koskenniemi: The Gentle Civilizer..., 135-136. o. 32 Balogh András-Rostoványi Zsolt-Búr Gábor-Anderle Ádám: Nemzet és nacionalizmus: Ázsia, Afrika, Latin-Amerika. Budapest 2002. 38^3., 296-299. o. 33 Jó példa Ghána, amelyet egy több száz éve elpusztult, és több ezer kilométerrel északnyugatabbra fekvő afrikai kultúráról neveztek el, noha lakóinak, a közös kontinensen kívül, semmi közük nem volt a hasonnevű ősi királysághoz. Balogh et al: i. m. 292-293. o. 34 Az önrendelkezés jogát, mint egy nemzet jogát az államá válásra, szokás azzal az érvvel elhárítani, miszerint az ENSZ Alapokmánya csak a „népek" és nem a „nemzetek" számára adja meg az önrendelkezés jogát. Én mégis azt gondolom, egy csak egy, már az angolban is meglévő terminológiai tisztázatlanság: James Crawford említi, hogy az amerikai nemzetközi jogi terminológia nem szívesen beszél „state"-ről (amely alatt általában az Egyesült Államos egyes tagállamait értik), és az állam helyett is „nation"-t használ. Miután a „nation" ilyen értelemben már foglalt (1. pl. akár az „Egyesült Nemzeteket" - a fogalmilag pontosabb „Egyesült Államok" sajnos a magyarban is foglalt), kénytelen a „people"-t használni a nemzetre. Ez persze valószínűleg inkább az államnemzeti értelemben vett nemzetet (azaz a teljes lakosságot) jelenti, mintsem, kultúrnemzeti értelemben, egy kulturális csoportot. Crawford: i. m. 17. o.; 1. még: Shaw: i. m. 261-262. o. (Ennél a pontnál külön köszönettel tartozom dr. Prandler Árpádnak) 35 Ember Jogok Egyetemes Deklarációja (1948), 21. cikk; Polgári és Politkai Jogok Egyezségokmánya, illetve Szociális, Gazdasági és Kulturális Jogok Egyezségokmánya, 1. cikk. 36 Koskenniemi: The Politics of International Law, in: EJIL (1990) Vol. 1. N2l/2, http://www.ejil.org/ journal/Voll/Nol/artl-04.html#TopOfPage: 88. lábj. 37 Az önrendelkezési jog különböző értelmezéseiről, mint „egyszeri" és mint „folyamatosan élő" jog: Crawford: i. m. 26. o. 38 Kissinger: 216-234. o. 2 44 Külügyi Szemle
