Külügyi Szemle - A Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja folyóirata - 2005 (4. évfolyam)
2005 / 1-2. szám - BIZTONSÁGPOLITIKA - Magyarics Tamás: A brit biztonságpolitika ötven éve
A brit biztonságpolitika ötven éve 2001. szeptember 11-étől napjainkig Nyilvánvalóan csak azt a magától adódó tényt állapíthatjuk meg, amikor a 2001. szeptember 11-e utáni brit biztonságpolitika alapvonalait vesszük szemügyre: a folyamatosság jellemzi továbbra is London biztonságpolitikáját, mindössze csekély hangsúly- eltolódások következtek a New York és Washington ellen indított terrorista támadásokból. A hivatalos doktrínák szintjén ez azt jelentette, hogy alapjában véve érvényben maradt az 1998-as Strategic Defence Review, valamint az 1999-es úgynevezett Fehér könyv (White Paper), s mindössze kiegészítette ezeke a 2002. júliusban megszületett „új fejezet" (A New Chapter - az 1998-as stratégiai védelmi felülvizsgálathoz), továbbá a 2003-ban összeállított Strategic Trends és az újabb Defence White Paper és a legutoljára 2004. szeptemberben módosított The Future Strategic Context for Defence (a védelem jövőbeli stratégiai környezete). Noha mindegyik dokumentum a védelmi minisztérium égisze alatt készült, a folyamatosság mellett a változást, a biztonságpolitika szűkebb - katonai - értelmezésétől a tágabb felé való elmozdulást legeklatánsabban a 2003-as Strategic Trends mutatja, amelynek mottója rendkívül tömören foglalja össze a XXI. század elején a biztonsági környezetben bekövetkezett legalapvetőbb változást: „Az Egyesült Királyságra leselkedő legnagyobb kockázatot az jelenti, hogy a stratégiai környezet sokkal gyorsabban fog változni, mint ahogy az Egyesült Királyság az új kihívásokra megfelelő választ adó eszközökre szert tesz, illetve használatba vesz."42 Ezt követően a dokumentum felsorolja azokat a stratégiai trendeket, amelyek most és a közeljövőben meghatározzák az Egyesült Királyság biztonsági helyzetét: • az államok szuverenitásának fokozatos elvesztése, a hatalom az államoktól az államközi hálózatok kezébe kerül át; • az Egyesült Királyság fegyveres erőinek egyre nehezebb fizikai körülmények között kell a feladataikat teljesíteni (azaz immár nem a hidegháború végéig jellemző territoriális védelem, hanem a „területen kívüli" akciók kerültek a középpontba); • egyre több politikai-katonai szövetség formálódik; • egyre élesebb ellentét jellemzi a fundamentalista muzulmánok és a nyugatiak kultúráját; • a konfliktusok új színterekre, így az űrre és a kibertérre is átterjedtek; • valószínűsíthető a tömegpusztító fegyverekkel rendelkező államok számának növekedése; • egyre sűrűbben kerül sor humanitárius beavatkozásokra; • az új (fegyverzet-) technológiák gyorsan terjednek; • egyre nagyobb méreteket ölt az államok közötti migráció; • egyre élesebb a verseny az egyre csökkenő mértékben rendelkezésre álló természeti erőforrásokért; 2005. tavasz-nyár 219
