Külügyi Szemle - A Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja folyóirata - 2005 (4. évfolyam)
2005 / 1-2. szám - AFRIKA - Rácz András - Türke András István: Az ENSZ és az Európai Unió válságkezelési műveletei a Kongói Demokratikus Köztársaságban
Az ENSZ és az EU válságkezelési műveletei a Kongói Demokratikus Köztársaságban Kofi Annan 2003. május 15-i levelére válaszul az ENSZ Biztonsági Tanácsa május 30- án kelt, 1484-es számú határozatában felhatalmazást adott egy Időleges Vészhelyzeti Többnemzetiségű Erő (Interim Emergency Multinational Force, a továbbiakban IEMF) Buniába történő telepítésére, 2003. szeptember 1-ig tartó mandátummal. Az IEMF számára a következő feladatokat határozták meg: • a lehető legszorosabb együttműködés a MONUC-kal; • a biztonsági és humanitárius helyzet javítása; • a repülőtér és a Bunia körzetében elhelyezkedő személyzet biztosítása; • a menekültek védelme. Valamint ha a helyzet szükségessé teszi: • a civil lakosság védelme; • az ENSZ munkatársainak és létesítményeinek védelme; • a humanitárius szervezetek munkatársainak védelme. A sokrétű feladatokhoz az IEMF igen tág jogosítványokat is kapott. Mivel ugyanis a határozatot az ENSZ Alapokmányának VII. fejezete alapján hozták, az IEMF arra is fel volt hatalmazva, hogy küldetése végrehajtásához akár erőszakot is alkalmazzon. Ezúttal tehát - eltérően például a Boszniában tapasztaltaktól - sikerült a cselekvés kereteit a helyzettel összhangban kialakítani. Az Artemis elindul Az IEMF mandátumának meghatározása azonban önmagában még nem sokat segített volna a szorult helyzetbe került uruguayi békefenntartókon. Az ENSZ-nek ugyanis nem állt rendelkezésére olyan tartalék, amelyet megfelelő gyorsasággal bevethetett volna. A NATO - mivel az V. cikkelyt a kongói konfliktus semmilyen formában nem érintette - nem volt illetékes, így Kofi Annan főtitkár egyetlen lehetőségként az Európai Unióhoz fordult támogatásért. Ezzel párhuzamosan Franciaország - a főtitkár kifejezett kérésére - magára vállalta az IEMF vezetését. Az EU által még 2002. július 24-én elfogadott „Framework Nation" koncepció40 értelmében tehát Franciaország biztosította mindazon tervezési, vezetési és irányítási képességeket, a parancsnokságokat, valamint a részt vevő személyzet nagyobb részét.41 Az Európai Unió Tanácsa szinte azonnal reagált az ENSZ felkérésére, és 2003. június 5-én kelt határozatában elfogadta a Kongóban indítandó közös akció tervét.42 A művelet az Artemis nevet kapta.43 Ezt követte 2003. június 12-én az akciót formálisan is elindító határozat. A rendkívül gyors tervezési folyamat tulajdonképpen az első „éles" alkalmazása volt a NATO-eszközök felhasználása nélkül végzett gyors reagálású műveletek úgynevezett 5/15-ös forgatókönyvének, azaz a krízis kirobbanása (jelen esetben a beavatkozást lehetővé tevő 1484-es ENSZ-határozat megszületése) után hat napon belül 2005. tavasz-nyár 21
