Külügyi Szemle - A Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja folyóirata - 2005 (4. évfolyam)
2005 / 1-2. szám - BIZTONSÁGPOLITIKA - Magyarics Tamás: A brit biztonságpolitika ötven éve
A brit biztonságpolitika ötven éve Magyarics Tamás A biztonság fogalmáról, illetve annak változásairól már magyarul is rendelkezésre áll egy jól használható kézikönyv.1 A hazai szakirodalom azonban jórészt adós marad olyan államok biztonságpolitikájának leírásával, amelyek a múltban és a jelenben is közvetlenül vagy közvetve hatással voltak és vannak Magyarország biztonsági helyzetére is. A jelen tanulmány kísérlet ennek a helyzetnek a javítására. Remélhetó'leg további kutatásokra és vitákra ösztönöz, s ezzel nagy részben már be is tölti a célját. A végsó' cél, természetesen, a magyar biztonságpolitika átfogó leírása lenne. Az amerikai, a brit, a francia, a német és az orosz biztonságpolitikák elemzése olyan koordinátarendszert adna ki, amelyben könnyebben el lehetne helyezni a magyar biztonságpolitikát, mert az ország méretéből, erőforrásaiból és stratégiai helyzetéből adódóan - sajnos - inkább úgynevezett követő kül- és biztonságpolitikát kényszerült folytatni a múltban és kényszerül folytatni a jelenben is, bár ez semmiképpen sem jelenti azt, hogy a magyar kül- és biztonságpolitika ne tegyen kezdeményezéseket, és ne cselekedjen önállóan, amikor erre csak alkalom adódik. Az Egyesült Királyság méreteinél és adottságainál fogva szuverénebb kül- és biztonságpolitikát tudott folytatni a múltban és, csekélyebb mértékben, a jelenben is. A huszadik század „kopernikuszi" fordulatot hozott a - szűkebb értelemben vett - brit biztonságpolitikában.2 Amíg akár az Egyesült Államok biztonságpolitikája is gyakorlatilag a második világháborúig a Royal Navy erején (valamint a két óceán jelentette „védőpajzson") alapult, 1945 után a britek, a többi nyugat-európaihoz hasonlóan, a biztonság „fogyasztóivá" váltak, bár nem olyan nagy mértékben, mint az utóbbiak, köszönhetően elsősorban a nukleáris ütőerejüknek. Mindennek ellenére az amerikai nukleáris erő nyújtotta végső elemzésben azt a katonai biztonsági garanciát, amelynek az árnyékában a biztonság többi dimenziójával foglalkozni lehetett - elsősorban az 1970-es évektől kezdődően.3 A hidegháború felbomlása utáni új biztonsági környezet sem kedvez a nemzeti biztonságpolitikáknak: a kihívások természetéből adódóan nemzetközi összefogásra van szükség, s a kölcsönös függőség talán még a korábbiaknál is nagyobb méreteket öltött, s ez alól még a nagyhatalmak sem kivételek. A brit biztonságpolitikát hosszú ideig a nagyhatalmak egyensúlya határozta meg és ezen belül is az európai hatalmi konstelláció. A britek a napóleoni háborúktól kezdve 2005. tavasz-nyár 197
