Külügyi Szemle - A Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja folyóirata - 2005 (4. évfolyam)
2005 / 1-2. szám - EURÓPAI UNIÓ - Kollai István: Kötöttségek és lehetőségek a szlovák Európa-politikában, 1993-2004
Kollai István Jegyzetek 1 Juraj Migas, Szlovákia Magyarországra akkreditált nagykövete, személyes közlés. 2005. március 23. 2 Mind a cseh kultúra híre, mind a '68-as prágai tavasz miatt Csehország meglehetősen pozitív megítélés alá esett a kilencvenes évek elején. 3 Karen Henderson: Slovakia - Escape from the invisibility. London-New York 2002. 86-87. o. 4 IVÓ (Institút pre verejné otázky): Slovakia 1998-1999. A Global Report on the State of Society. Bratislava2002.148. o. 5 Bútorová, Zora (szerk.): Democracy and Discontent in Slovakia: A public opinion profile of a country in transition. Bratislava 1999. 83. o. (Továbbiakban: Democracy and Discontent...) 6 Lukác, Pavol: Dejiny a zahranicnd politika v Strednej Európe. (Történelem és külpolitika Közép-Euró- pában.) Kalligram, Pozsony-Bratislava 2004. 311. o. 7 A cseh szál gyenge jelenlétét a dolgozatban az indokolja, hogy a cseh-szlovák kapcsolatok intenzi- vitásuk ellenére nem tematizálják a politikai életet. 8 Magyarország kapcsán azt a helyzetet szokták Hungarus-tudatnak nevezni, hogy egy nem magyar anyanyelvű személy a magyar állam történetét, sorsát magáénak érzi, a magyar állammal mint intézménnyel azonosul, de a magyar nyelv használatát vagy elsajátítását nem érzi szükségesnek. A közép- és kora-újkorban ez általánosan jellemző volt. 9 „Nyelvében él a nemzet" - így terjedt el magyar részről a modern nemzettudat jelszava, ami a születőben lévő szlovák nemzetnél ugyanolyan evidencia, követendő norma volt: „Nyelvünkben van fajunk minden eredete, itt vannak az örök hangok!" - mondta a liptószentmiklósi petíció 1848-ban. 10 Halbwachs, Maurice: The invention of tradition című könyve után ezt a nemzetfogalom „konstruktivista" megközelítésének nevezik. Anthony D. Smith: A nacionalizmus és a történészek. Regio, 2000. 2. sz. 11 Ez a XVIII. században a szlovák nyelvű, de Hungarus-tudatú írók, tudósok között általánosan elterjedt és terjesztett „befogadó" elmélet volt, aminek keretében olyan történelemmagyarázatot kreáltak, miszerint a szlovákok - a morvák ellen - hívták be a Kárpát-medencébe a magyarokat, majd közös államot alapítottak. (Lásd Bél Mátyás, Juraj Papánek, Juraj Sklenár műveit az 1700-as évekből, vagy hasonló szellemben a Nova skola Slovenska tagjainak, elsősorban Ludovit Kubámnak a műveit.) 12 Strúrtól származik a mottóban idézett mondás: „Szlovák az, aki nem magyar". 13 Hamberger Judit által használt kifejezés. A „régi szlovák nemzet" fiatal államisága. In: Nemzeti identitás és külpolitika Közép- és Kelet-Európábán. Budapest 2003. 14 Hamberger Judit: Nem alternatíva, hanem szükségszerűség - a szlovákok kacskaringós útja az Európai Unióba. TLI-füzetek, 2004 Budapest. 1-3. o. 15 Dusán Kovác: Szlovákia története. Pozsony 2001. 16 A reformkori magyar liberalizmus és a magyarosítás összefonódására adott reakció volt a tradicionalizmus felé fordulás. Szarka László: Szlovák nemzeti fejlődés - magyar nemzetiségi politika 1867ssl918. Pozsony, 1995. 17 Harris,Erika : Nationalism and Democratisation: Politics of Slovakia and Slovenia. Hampshire, UK, 2002. lll.o. 18 Szomolányi, Sona-Gould, John A. (szerk.): Slovakia: problems of democratic consolidation and the struggle for the rules of the game. Pozsony-Bratislava 1997.125. o. 19 A dualizmus korabeli szlovák nemzeti mozgalom ezért is alakította ki központjait hegyi kisvárosokban (Turócszentmárton, illetve Liptószentmiklós), melyek társadalmi mobilitás híján az asszimilációtól relatíve védve voltak. Turócszentmárton, bár kisváros maradt, ma is a szlovák kultúra egyik fellegvárának számít. 20 Érdekes megjegyzés ehhez a kommunista modernizáció eredménye: „az ipari - főként nehézipari - vállalatokat egy rurális, tradicionális környezetben építették fel, és nem párosult valódi urbanizációval... a tradicionális kapcsolatok, szociális hálók és életstílus tovább élt... úgyhogy nem a vidék lett urbanizálva, in174 Külügyi Szemle
