Külügyi Szemle - A Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja folyóirata - 2005 (4. évfolyam)
2005 / 1-2. szám - AFRIKA - Rácz András - Türke András István: Az ENSZ és az Európai Unió válságkezelési műveletei a Kongói Demokratikus Köztársaságban
Az ENSZ és az EU válságkezelési műveletei a Kongói Demokratikus Köztársaságban amennyiben a felek tiszteletben tartották a tűzszünetet, akkor az ENSZ-misszió sikeresnek, ha azonban megszegték, tehetetlennek bizonyult. A Brahimi-jelentés és hatásai A kilencvenes évek műveleteinek tanulságait, illetve a továbblépés lehetséges módjait szándékozott összegezni a Lakhdar Brahimi volt algériai külügyminiszter vezette munkacsoport jelentése, amely 2000-ben látott napvilágot.6 A békeműveletek terén a Brahimi-jelentés két alapvető tényezőt jelölt meg a kilencvenes évek missziói során történt hibák okaként. Az első és legfontosabb az egyes miszsziók mandátumának kérdése. Az adott helyzethez képest aránytalanul gyenge mandátumok voltak az ENSZ-missziók tehetetlenségének legfőbb okai. A békefenntartóknak sok esetben egyszerűen nem volt felhatalmazásuk arra, hogy beavatkozzanak, még akkor sem, ha közvetlenül a szemük előtt történtek az erőszakos cselekmények, és még a szükséges katonai erő is rendelkezésre állt volna. Alapvető változtatásként szorgalmazták tehát, hogy az ENSZ-missziók igenis legyenek felhatalmazva a katonai erő használatára. Ehhez pedig nagyobb létszámú, jobban felszerelt, ütőképesebb (tehát drágább) katonai erő szükséges, amely megfelelő elrettentő erővel rendelkezik. A korábbi tapasztalatokból kiindulva7 közös szerződésben kellene leszögezni, hogy egy missziónak milyen erőkkel kell rendelkeznie, és ezek nélkül ne is indulhasson meg. A legnagyobb problémát ugyanis az államok hevenyészett felajánlásai jelentik, melyek nem mindig, sőt többnyire nem felelnek meg a misszió adott igényeinek.8 Ezen felül szükség volna bizonyos gyors reagálási képességek kialakítására is. A Brahimi-jelentés 30-90 napon belüli bevethetőséget irányoz elő. Ennek érdekében az ENSZ egyetlen állandó logisztikai támogató bázisát, a brindisi támaszpontot el kell látni a nagy távolságra végrehajtandó műveletekhez szükséges készletekkel. A nagyobb létszámú és hatékonyabb missziók működtetéséhez elengedhetetlen a központi koordináció fejlesztése is. A Brahimi-jelentés javaslatot tett egy a CEPS-nek („végrehajtó bizottság a békéért és a biztonságért") alárendelt SIAS (Stratégiai Információk és Elemzések Titkársága) létrehozására, melynek feladata a hosszú távú tervezés és a CEPS napirendjének meghatározása lenne, megkönnyítendő a békefenntartás világméretű tervezését. Annak érdekében, hogy a békefenntartó műveletekhez felhasználható erőkről szóló információk folyamatosan naprakészek legyenek, újjászervezték az UNSAS (UN Stand-by Arrangements System) nyilvántartó rendszert is.9 A fent megfogalmazott célok elérésének szükségességét senki nem vitatja, a Brahimi-jelentésben foglaltak gyakorlati megvalósítása azonban mégis lassan halad - pedig a megfogalmazott következtetések alapvető fontosságúak volnának az EU miszsziók létrehozásánál. 2005. tavasz-nyár 15