Külügyi Szemle - A Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja folyóirata - 2004 (3. évfolyam)
2004 / 1-2. szám - KITEKINTÉS - Csaba László: Stratégiaváltás az orosz külpolitikában
Stratégiaváltás az orosz külpolitikában? Csaba László A z írás alapkérdése az, hogy a kétpólusú világrend és annak egyik oszlopa, a szovjet birodalom összeomlása jelentette kihíváshoz az újjászülető' Oroszország miképp alkalmazkodik.1 Szuperhatalomból középhatalommá válva miképp határozza meg saját mozgásterét, hogyan alakul az atlanti és az európai kapcsolatrendszer egymáshoz viszonyított jelentősége. A belpolitikában egyre erőteljesebben központosító Vlagyimir Putyin elnök külpolitikai mozgástere értelemszerűen megnőtt, különösen a szeptember 11-i eseményeket követően. Milyen következményekkel jár a külpolitikai és a belpolitikai súlypontváltás? Milyen szerepe van a Jelcin utáni Oroszországnak az új nemzetközi kapcsolatrendszerben? Míg a legtöbb országban a külpolitika a belpolitika meghosszabbítása, Oroszországban ez fordítva volt, és jelenleg is fordítva van. A külpolitika a belső, nemzet- és államépítő törekvések eszköze, és csak ekként érthető. Történelmi előzmények Nagy Péter reformjai és hódításai óta Európa egyik nagy, megoldatlan rejtélye Oroszország. Ez az állam az elmúlt háromszáz évben meghatározó módon alakította kontinensünk sorsát - Lengyelország fölosztásától a koszovói válság lezárásáig terjedő körben. Ugyanakkor Oroszországon belül - csakúgy mint a legtöbb peremvidéki államban Nagy-Britanniától Törökországig - állandósult viták tárgya volt és maradt a szellemi élet egészében az, hogy az ország mennyiben európai, és mennyiben sajátos. Más oldalról: mennyire érvényesül(je)nek az országban az általános európai mércék, s mennyiben önérték a sajátos nemzeti fejlődési út vonásaihoz történő ragaszkodás. Elég ha az Angliában is bevezetett méterrendszer és a baloldali közlekedés kettősét megemlítjük ahhoz, hogy világossá váljék: Oroszország valóságos és korántsem csak a két földrésznyi államképződményre jellemző kihívásokkal szembesül(t). Oroszország 2002-ben 145 milliós állam, hivatalos árfolyamon számított 310 Mrd $- os GDP-je némileg elmarad Hollandia (374 Mrd) és Dél-Korea (422 Mrd) mögött, na98 Külügyi Szemle
