Külügyi Szemle - A Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja folyóirata - 2004 (3. évfolyam)
2004 / 1-2. szám - KITEKINTÉS - Győri Enikő: Tizenöt kísérlet a szuverenitásvesztés ellensúlyozására. Nemzeti parlamentek az Európai Unióban
Nemzeti parlamentek az Európai Unióban Jegyzetek 1 A cikkben kifejtettek a szerző saját gondolatait tükrözik, s nem feltétlenül azonosak az Országgyűlés álláspontjával. A témakörben 2004 júniusában jelent meg a szerző kötete A nemzeti parlamentek és az Európai Unió címmel az Osiris Kiadónál. 2 L. a 2002. évi LXI. törvény 6. § (2) bekezdését: „Az Alkotmány a következő 35/A. §-sal egészül ki: „35/A. § (1) Az európai integrációval összefüggő ügyekben az Országgyűlés vagy bizottságai ellenőrzési jogkörének, az Országgyűlés és a Kormány között folytatott egyeztetésnek, továbbá a Kormány tájékoztatási kötelezettségének részletes szabályairól a jelenlegi országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával elfogadott törvény rendelkezik." 3 Mindkét jogszabály 2004. június 24-én lépett hatályba. 4 A kialakítandó magyar modellről 1. a szerző tanulmányát: Politikatudományi Szemle, 2003. 4. sz. 5 Egy francia kutatás szerint 1991-ben 1564 közösségi rendelet és irányelv lett hatályos Franciaországban, míg ugyanabban az évben 1417 párizsi kibocsátású, hasonló kategóriájú jogszabály született. In: Conseil d' Etat, Rapport Public 1992, Etudes et Documents, No. 44, Paris. 6 Ezt a dilemmát, választási kényszert jól tükrözi a francia Nemzetgyűlés Európai Unió Delegációja 2969. sz. jelentésének címe is: Les parlements nationaux dans 1' Union européenne: acteurs ou spectateurs? (Nemzeti parlamentek az Európai Unióban - szereplők vagy nézők?) (Ligot-Catala- Hoguet 1996). 7 Álljon itt néhány konkrét példa: 1992-ben, a közösség „nehéz évében" a maastrichti szerződést a francia polgárok csak minimális többséggel fogadták el, a dánok pedig első körben leszavazták. A német Alkotmánybíróság az egyezmény néhány kitételét alkotmányellenesnek nevezte. Nagy- Britanniában a konzervatív kormány csak ádáz viták árán tudta keresztülvinni a ratifikációt a parlamenten. A nizzai szerződést első körben, 2001. július 7-én elutasították az írek. 8 Az Európai Unió alapító szerződéseinek a nemzeti parlamentek szerepével foglalkozó részei: 1. Szerződés az Európai Unióról (maastrichti szerződés) 13. Nyilatkozat a nemzeti parlamenteknek az Európai Unióban betöltött szerepéről 14. Nyilatkozat a Parlamentek Konferenciájáról 2. Az amszterdami szerződés Jegyzőkönyv a nemzeti parlamenteknek az Európai Unióban betöltött szerepéről 3. Á nizzai szerződés 23. Nyilatkozat az unió jövőjéről 4. Az Európai Alkotmány létrehozásáról szóló szerződés III. cím: Az unió hatáskörei I—11. cikk: Alapelvek, (3) és (4) bekezdés 1-25. cikk: Minősített többség (4) bekezdés Jegyzőkönyv a nemzeti parlamenteknek az Európai Unióban betöltött szerepéről Jegyzőkönyv a szubszidiaritás és arányosság elveinek alkalmazásáról. Az Európai Unió alapító szerződései (itt: 1-3.) magyar nyelven elérhetők az Igazságügyi Minisztérium honlapján ( www.im.hu/fooldal : jogharmonizáció, integráció » A közösségi jog magyarul » Alapszerződések). Ezek a szövegek a csatlakozási szerződéssel együttes kihirdetéssel a hivatalos magyar változatú szövegeknek tekintendők. Az Európai Alkotmány létrehozásáról szóló szerződés), melyet a konvent dolgozott ki és a 2004. október 29-én lezárult kormányközi konferencia véglegesített, megtalálható az EU Tanács honlapján a következő címen: http://ue.eu.int/igcpdf/hu/04/cg00/cg00087-ad02re02.hu04.pdfium . 9 Ez alatt elsősorban a következők értendők: a) A közösségi jog egyes jogforrásai közvetlenül alkalmazandók, azaz ezek alkalmazásához nincs szükség tagállami belső jogi aktusra. Ezen túl egyes rendelkezések közvetlen hatállyal is bírnak, azaz magánszemélyek a nemzeti bíróság előtt hivatkozhatnak rá, és kérhetik, hogy az ítéletet a közösségi jogra alapozzák. 2004. tavasz-nyár 93
