Külügyi Szemle - A Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja folyóirata - 2004 (3. évfolyam)
2004 / 1-2. szám - MAGYARORSZÁG ÉS A SZOMSZÉDOS ÁLLAMOK - Éger György: A kisebbségi kérdés Közép-Európában 1990 után
Éger György vált. Az is nyilvánvaló, hogy bizonyos országokban a folyamat korántsem zárult le. A megnyugtató rendezés még várat magára. 2. A kisebbségi kérdés és a nyomában keletkező etnikai konfliktusok kezelésére a nemzetközi közösség nem volt felkészülve, emiatt általában késve reagált. Mindenesetre mind a nemzetközi közösség, mind az érintett államok végül is új megoldási kísérletek - jogi és politikai eszközök - széles tárházát vetették be a kérdéskör kezelésére, több-kevesebb sikerrel. Hosszabb idő szükséges annak eldöntéséhez, hogy ezen eszközök közül melyek bizonyulnak sikeresnek. 3. A magyar diplomácia az 1990 óta eltelt időszakban kormányzati ciklusoktól függetlenül meglehetősen óvatosan és körültekintően, de lényegében ugyanazokat a jogi és politikai eszközöket alkalmazta, amelyeket a térség államai. A magyar gyakorlatban példamutató volt az 1993-as kisebbségi törvény, amely a hazai kisebbségek helyzetét rendezte. A nagy vihart kavart státustörvény évekkel később született meg, mint szlovák és román megfelelői. A kettős állampolgárság ügyében még folyik a megoldási lehetőségek keresése. 4. A szomszédos országokban élő magyarság a változások első lehetőségeit kihasználva azonnal megalakította érdekvédelmi szervezeteit, politikai pártjait. Az 1990 óta eltelt időszak tényei alapján megállapíthatjuk, hogy kisebbségi jogai érvényesítéséért folyatatott harcát maradéktalanul az európai normák, a nemzetközi jog és az állampolgárságuk szerinti ország belső jogrendje szerint vívta. Ezen harc keretében jelenleg a nyugat-európai tapasztalatok szerint a megmaradás legfőbb zálogaként elismert regionális autonómia kivívása van napirenden. 60 Külügyi Szemle
