Külügyi Szemle - A Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja folyóirata - 2004 (3. évfolyam)
2004 / 3-4. szám - NEMZETKÖZI JOG - Rónay Miklós: A Szentszék és a Vatikán Városállam viszony a közbeszédben és a jogban
A Szentszék és a Vatikán Városállam viszonya a közbeszédben és a jogban 52 Ennek ellentéte egyébként nem volna túl előnyös az egyháznak, mert abban az esetben a Vatikán önmagában is megálló államisága konkurálhatna az egyház fölötte való főségével (lásd feljebb, a kettős alanyiság kizárásánál), a nemzetközi jogászokat pedig még inkább abba a kísértésbe vinné, hogy a Vatikán államiságából eredeztessék az egyház nemzetközi szereplését. 53 A tárgyalás néhány hónapja alatt, a korai időszakban volt olyan helyzet is, amikor a Szentszék igényelt volna nagyobb területet, de Olaszország nem adta, később Olaszország adta volna a területet, de a Szentszék nem fogadta el. A Gianicolo és a Leonina városrészekről folyt a vita, együtt az egész pár négyzetkilométer lett volna, leért volna a Tiberisig és az Angyalvárat is magába foglalta volna. A kettőből nyilván az szorul inkább magyarázatra, hogy amikor a tágyalások vége felé adták volna, a Szentszék miért nem fogadta el a területet. Barberini, G.: Chiesa e Santa Sede nell'ordimmento internazionak. Torino 1996. 64-65. o. 54 XI. Pius 1929. febr. 11-én mondta: „Az a területi minimum, ami szükséges a szuverenitás megtámo- gatására, nem több." Lásd Piola: Le caratteristkhe della soluzione della questione romana. Roma 1939. 55 Cardia fogalmazásában: apparátus-állam és nem közösség-állam. 56 A szerződés ugyanis számos - kb. harminc - ingatlant, köztük Rómán kívülieket is (nagyméretű bazilikák, középkori, reneszánsz és barokk paloták, melyekről egy mellékletben térképvázlat is van) a Szentszék tulajdonába ad, melyek ugyan Olaszország területéhez tartoznak (15. cikk), de „olyan nemzetközi jogi sérthetetlenségnek örvendenek, amilyeneket az idegen államok diplomáciai kirendeltségeinek székhelyei élveznek" (uo.). Ezen épületek némelyikében kongregációk és más központi hatóságok, másokban egyetemek, tudományos intézetek, könyvtárak stb. működnek. 57 24. cikk, 2. bekezdés. 58 Olaszország tengeri határai a városállamtól több száz kilométerre húzódnak. 59 7. cikk. 60 A tárgyalás előkészítése során felvetődött a szerződés multilaterális verziójának gondolata. Lásd Piola: Le caratteristkhe della soluzione della questione romana. Roma 1939. 61 Jóllehet a Szentszék ezt formálisan soha nem kérte tőle. 62 Trattatofra la Santa Sede el'ltalia, 1929. II. 11. Nem azonos a lateráni konkordátummal (Concordato fra la Santa Sede e l'Italia, 1929. II. 11. In: AAS 21 (1929) 209-295. o.), ami a katohkus egyház olaszországi része és Olaszország jogi viszonyát szabályozza. Ez utóbbi módosítása: Accordo tra la Santa Sede ela Repubblica Italiana ehe apporta modificazioni al Concordato lateranense. 1984. II. 18. In: AAS (1985) 521-535. o. A lateráni szerződés viszont azóta is módosítatlan. 63 Lásd a szerződés preambulumát (a fordítások nem irodalmiak, hanem a lehető leginkább szó szerintiek): „[Ahhoz, hogy a Szentszék teljes és látható függetlensége biztosított legyen] fel lett ismerve a szükségessége, hogy megfelelő módon létre legyen hozva [costituire = konstituálni] a Vatikán Városállam, elismerve fölötte a Szentszéknek a teljes és kizárólagos tulajdonjogot, az abszolút hatalmat és szuverén joghatóságot" (preambulum 2. bekezdés). Értelmezve tehát: fölismerték, hogy létre kell hozni, és most létrehozzák. 64 Vö. Stehlin, S.: The Emergence of a Nezu Vatican Diplomacy During the Great War and Its Aftermath, 1914- 1929. In: Kent-Pollard (ed.): Papal diplomacy in the modern age. Westport-London 1994. 75. o. 65 Például: „Olaszország elismeri a Szentszék teljes tulajdonjogát és a kizárólagos és abszolút hatalmát és joghatóságát a Vatikán fölött, ami most lett létesítve [com’é attualmente costituito], minden illetékességet és jövedelmet, megalkotva [creandosi] így a Vatikán Várost arra a célra [!] és úgy, amint azt ez a Szerződés tartalmazza." (3. cikk) 66 Lásd az előző jegyzetben. 67 Preambulum 1. bekezdés. És még egy formula: „A Szentszék [...] ehsmeri az Olasz Királyságot a Savoyai-ház dinasztiája alatt, Rómával, az olasz Állam fővárosával" (26. cikk). 68 Nézzük meg, hogy ha a Vatikán területe később - pl. egy nemzetközi szerződésben rögzített anne- xióval - nőne (láttuk, hogy ez az egyháznak nem érdeke), akkor azt hogyan kellene értelmezni. A látottak alapján e változás természete: 1. a Vatikán Városállam jelenlegi területére nézve annexió (területnövekedés), 2. a Szentszékre nézve tulajdongyarapodás volna. Ugynígy: Róma lateráni szerződésbeli annexiója 1. az Olasz Királyságra mint államra nézve annexió, 2. a Savoyaiakra mint ural2004. ősz-tél 2 93
