Külügyi Szemle - A Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja folyóirata - 2004 (3. évfolyam)
2004 / 3-4. szám - NEMZETKÖZI JOG - Rónay Miklós: A Szentszék és a Vatikán Városállam viszony a közbeszédben és a jogban
Rónay Miklós Status) összevonásával alakította ki. KÖCK, H. E: Die Völkerrechtliche Stellung des Heiligen Stuhls. Berlin 1975.166. o. 33 Sixtus V, Const. Ap. Immensa aeterni Dei, 1588.1. 22. 34 Pius X, Const. Ap. Sapienti Consilio, 1908. VII. 3. In: AAS 1. (1909) 7-19. o. 35 Paulus VI, Const. Ap. Regimini Ecclesiae Universae, 1967. VIII. 15. In: AAS 59 (1967) 825-928. o., valamint végrehajtási utasítása: Segreteria di Stato. Regolamento generale della Curia romana. 1968. II. 22. In: AAS 60 (1968) 129-176. o. 36 Lásd a 21. jegyzetet. 37 Részletesebben lásd lejjebb. 38 Pius XI, MP Legge fondamentale dello Stato della Gitta del Vaticano. 1929. VI. 7. Egészében újraszabályozva: Ioannes Paulus II, MP Legge fondamentale dello Stato della Cittd del Vaticano. 2000. XI. 27. 39 Const. Ap. Pastor Bonus, 1.2. cikk 2. §. Az Államtitkárság a többi dikasztérium munkáját azok egyenlő' jogállásának szem előtt tartásával koordinálja (Const. Ap. Pastor Bonus II. 41. cikk 2. §.). 40 Lásd a többször módosított 90/1992. (V. 29.) Korm. rendeletet. 41 Egyszerűbben fogalmazva, a pápa állandó lakhelye ne legyen valamilyen ország területén, mert úgy nehéz volna megindokolni, hogy nincs annak területi joghatósága alatt. A római kérdés idején, a garanciatörvényben Olaszország ezt mégis így próbálta biztosítani, de ebben nyilván elvi hiba volt. A Szentszék a garanciatörvényt pár évenként rendszeresen visszautasította. Lehetne úgy érvelni, hogy az egyház mint szakrális valóság sui generis alanya a nemzetközi jognak, vagyis nincs alávetve annak a nemzetközi jogi elvnek (sem), hogy államjogi értelemben értelmezhető területre, lakosságra legyen szüksége ahhoz, hogy érvényesítse szuverenitási igényét (ahogy ez éppen a római kérdés idején, valamint a Pápai Állam keletkezése [756] előtt de facto elég jól működött is). 42 A római kérdés idején (a Pápai Állam megszűntétől [1870] a laterdni szerződésig [1929]) teológiaüag semmi probléma nem volt, és a Pápai Állam 756-os megalakulása előtt sem volt az egyháznak függő - és államjogi értelemben értelmezhető - területe. Vagyis az egyháznak „természetes közege" éppen az, hogy ilyenje nincs, ez tehát csak egy érvényesülési eszköz. 43 Lásd a továbbiakban „a Vatikán Városállam és az államiság kritériumai". 44 A Vatikán államcélját a lateráni szerződésben szó szerint olvashatjuk (a fordítás nem irodalmi, hanem szó szerinti): „Ahhoz, hogy a Szentszék teljes és látható függetlensége biztosítva legyen, szükséges, hogy egy nemzetközi téren is vitathatatlan szuverenitás garantálva legyen" (preambulum 2. bekezdés). Kifejtve: hozzálátnak, hogy egy nemzetközi jogilag is érthető, értelmezhető szuverenitást hozzanak létre a már meglévő diplomáciaihoz. Ez a distinkció akkor, a római kérdés végén sokkal érzékelhetőbb volt, mint most, amikor már endemikus a kettő léte, és ezért könnyen összemosódnak. 45 Ti. az egyház nem azért van, mert a nemzetközi jog vagy bármi elismeri, hanem a krisztusi alapítás okán. 46 A nemzetközi jog itt tehát puszta eszköz, az egyháznak arra kell, hogy általa demonstrálja, érthetőbbé tegye egyébként önjogon álapuló létét és tevékenységét. 47 Arangio Ruiz kifejezésével. Idézi: Barberini, G.: Chiesa e Santa Sede nell'ordinamento internazionale. Torino 1996,39. o. 48 A perszonálunió modellel viszont nem értek egyet, hiszen a Vatikán szentszéki Államtitkárság alá rendelése éppen nem azt szemléletet jeleníti meg, hogy a törvényhozó a kánoni és a vatikáni jogrendet egyenrangúnak és csak a pápa személyén keresztül érintkezőnek akarta volna definiálni. 49 A nemzetközi jogot azon kívüli, politikai, diplomáciai stb. erők alakították ki és alakítják ma is. Vagyis a legfontosabb érveket nem magában a nemzetközi jogban, hanem az előtt, vagyis a jog rendszerét logikailag megalapozó szférában kell keresni. 50 Az egyház hivatása: az emberek üdvözítése a Krisztustól kapott eszközökkel (evangélium, szentségek). Á nevelési, oktatási tevékenység, ebbe a vonalba jól illeszkedik, de a betegek ellátása már csak nagyon áttételesen (amennyiben az ember méltóságára mutat rá). Ebbe a vonulatba az „állam fenntartása" nem illeszkedik, hacsak nem az egyház javára van valami hozadéka. 51 A tényleg nagyon sok közül egy elég jó: Jemolo, C. A.: Carattere dello Stato della Cittd del Vaticano. In: Rivista Diritto Internazionale. Padova 1929.188. o. 292 Külügyi Szemle
