Külügyi Szemle - A Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja folyóirata - 2004 (3. évfolyam)
2004 / 3-4. szám - NEMZETKÖZI JOG - Rónay Miklós: A Szentszék és a Vatikán Városállam viszony a közbeszédben és a jogban
Rónay Miklós Jegyzetek 1 Gógl Árpád (Fidesz) 2003. V. 13-án: „Erről szól a javaslat, és a bizottsági vitán is ezért mondtuk azt, hogy egy megállapodás, a római katolikus egyház esetében a Vatikán, a Szentszék és a kormányzat megállapodása, és a törvények, kétharmados törvények mindezt biztosítják." Salamon László (Fidesz) 2002. IX. 24-én: „...a Horn-kormány tárgyalásban volt a Vatikánnal az egyház és állam közti rendezetlen kérdések tisztázása tárgyában, és olyan megállapodás született a Szentszék és a kormány között, hogy..." 2 Magyar címe: Megállapodás, amely létrejött egyfelől az Apostoli Szentszék, másfelől a Magyar Köztársaság között a Katolikus Egyház magyarországi közszolgálati és hitéleti tevékenységének finanszírozásáról, valamint néhány vagyoni természetű kérdésről, 1997. VI. 20. In: AAS (1998) 330-341, magyar kihirdetése: 109/1997. (XII. 8.) OGY-határozat. AAS (Acta Apostolicae Sedis): az egyház hivatalos közlönye. Ugyanolyan szerepet játszik, mint Magyarországon a Magyar Közlöny. Ä Parlamenti Könyvtárban kezdettől (1909) gyakorlatilag hiány nélkül megtalálható. 3 Szabó Sándorné (MSZP) 2001. IX. 28-án: „Szeretném felhívni a figyelmüket, hogy a vatikáni megállapodás alapján magasabb normatívát is kaptak például azok az egyházi építésű szociális intézmények, amelyek ezt a feladatot vállalták, és a vatikáni megállapodás 1994—98 között köttetett, és akkor már fel is épültek." 4 A legátus belső jogi (egyházjogi) alakzat. Feladata a Szentszék és az egyes országok területén élő egyházrészek közötti kapcsolattartás. Hatályos szabályozása: CIC 362-367. (a röv. feloldását lásd 6. lábj.) és Paulus VI, MP Sollicitudo omnium Ecclesiarum, 1969. VIII. 8. In: AAS 61 (1969) 473-484. o. 5 Bauer Tamás (SZDSZ) 2001. IX. 27-én: „De azt is megtudtuk, hogy Berlinben, ahol az újraegyesítés után szinte valamennyi ország új követséget avatott, összesen két olyan követség volt, nevezetesen a magyar és a vatikáni követség, amelyet az avatás mellett fel is szenteltek..." 6 A hatályos egyetemes törvény: Codex Iuris Canonici auctoritate loannis Pauli PP. II promulgatus. Fontium annotatione et indice analitico-alphabetico audits. Cittä del Vaticano 1989. Magyarul: Az egyházi törvénykönyv, A Codex Iuris Canonici hivatalos latin szövege magyar fordítással és magyarázattal (szerk.: Erdő R), Budapest 1986. Rövidítve: CIC + kánon száma. 7 Ezért aztán közigazgatási kérdésben ígéretet sem tud tenni. Kelemen András (Fidesz) 2001.11. 27- én: „Ennek nyomán - több mint 300 év ismételt kérései után először - a Vatikán is olyan jelzést adott, hogy kész lépéseket tenni a romániai csángók magyar nyelvű hitéletének szavatolására." 8 E jogi kategóriát magyarul „Vatikánvárosi Állam"-nak szokták nevezni, ami a Stato della Cittä del Vaticano olasz és a Vatican City State angol kifejezések tükörfordítása. Latin szövegekben Status Vaticanus szerepel, vagyis Vatikán Állam. Míg az olasz és az angol kifejezések azokban a nyelvekben nyelvtanilag korrektek és nem is hangzanak rosszul, a „Vatikánvárosi Állam" magyarul elég furcsa kifejezés. Nekem jobban tetszik a Vatikán Városállam kifejezés, hiszen a városállam létező magyar szó. Olyan félelmem, hogy a városállam „kevesebbet jelent", mint az állam, nincs, hiszen láthatjuk, hogy nem a szóhasználat a döntő. A későbbiekben egyébként látni fogjuk, hogy a Vatikán Városállam önmagában nem elégíti ki az államiság nemzetközi jogi kritériumait, de nem azért, mert én városállamnak nevezem. Ennek ellenére képes állam módjára fellépni ott, ahol azt a katolikus egyház akarja, és megint nem azért, mert mások Vatikánvárosi Államnak hívják. 9 Ebben az elemzésben engem sem a nyüatkozat, sem a politikusi válaszok politikai töltete nem érdekel, hanem tisztán a jogi kategóriák jogi tartalmának tisztázása. Ennek az ismeretnek ugyanis van a külügyi szférában szakmai jelentősége. 10 Az idézetek szó szerintiek, forrásuk az Országgyűlés honlapján megtalálható hivatalos jegyzőkönyv. 11 Míg a jeruzsálemi közösségben a vezetés kollegiális volt, vagyis közösen döntöttek (jeruzsálemi vezetési mód), a pogány - vagyis nem zsidó - környezetben élő közösségekben - Antiochiai szent Ig- nácnak 110-ben, a szmirnaiaknak írt leveléből tudjuk - kezdettől monarchikus, vagyis egyszemélyi vezetés volt (antiochiai vezetési mód). A jeruzsálemi vezetési mód a jeruzsálemi közösség - Jeruzsá2 90 Külügyi Szemle
