Külügyi Szemle - A Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja folyóirata - 2004 (3. évfolyam)
2004 / 3-4. szám - NEMZETKÖZI JOG - Rónay Miklós: A Szentszék és a Vatikán Városállam viszony a közbeszédben és a jogban
Rónay Miklós (nem olvassák a lateráni szerződést). Geopolitikai aspektusból én nem látom eléggé indokoltnak, hogy a Pápai Államot - létének idején - annyira jelentős nemzetközi aktornak tekintsük. Az itáliai félsziget közepén, a kontinenstől több, kisebb fejedelemséggel elválasztva, amúgy sem túl nagy gazdasági potenciállal/5 földrajzilag távoli politikai segítségekre támaszkodva... ez nem magyarázza túl meggyőzően a Szentszék korábbi nemzetközi jelentőségét. A római kérdés idején még ez a világi hatalmi potenciál is megszűnt, diplomáciai kapcsolatai viszont ekkor - a várakozásokkal (főleg a nemzetközi jogászok várakozásával) ellentétben - megduplázódtak. Más persze a nemzetközi közjog elmélete, amit az egyetemi tankönyvek irányadónak tartanak magukra nézve és más a diplomáciai, nemzetközi politikai gyakorlat. Az egyházi diplomácia éppen jól mutatja azt a jelenséget, amikor a nemzetközi közjog elmélete és az általa szabályozni kívánt nemzetközi politikai gyakorlat nem fedi le egymás terrénumát, vagy másképpen fogalmazva, amikor az elméleti modellek és azok gyakorlati beválása között némi diszkrepancia mutatkozik. Persze a jognak is van egy sajátos jogtudományi ethosza, amelyhez a szerzőknek, tankönyvíróknak hűnek kell lenni. Valóban, amiket a tankönyvekben találunk, inkább a korábbi nemzetközi jogászok által leírtakhoz, illetve ahhoz a nemzetközi jogi doktrínához kapcsolódnak koherensen, ami a „mindent az államból levezetni" elvét diktálja. Nézzünk néhány így született megoldást. Egyetemi tankönyv I.76: „A Szentszék a katolikus egyház kormánya. [Igaz.] Tényleges eszközei egy mikroállaméval vethetők össze. [Érezhető, hogy a szerzők a Szentszék nemzetközi helyzetét a Vatikánból akarják megérteni.] Jelenlegi helyzete azonban csak történetileg, illetve a Vatikánvárost körülvevő Olaszországgal ápolt kapcsolatait figyelembe véve érthető meg." [Ezután a Pápai Állam-Vatikán érvelési fonalon mennek tovább.] Azzal egyetértek, hogy a Vatikán és Olaszország történeti kapcsolata a Vatikán története szempontjából fontos, és azzal is, hogy a Vatikán Városállam önmagában, az Olaszországgal kötött közműszerződés77 nélkül életképtelen, vagyis nem önfenntartó. A bekezdés viszont úgy kezdődött, hogy a Szentszék lényegét, illetve nemzetközi életben való jelenlétét fogja megmagyarázni, ez pedig nem a mikroállam adottságaiból vezetendő le. Sőt a római kérdés éppen ennek az ellenkezőjét mutatta meg, tudniillik azt, hogy a Szentszék lehetőségei direkte függetlenek attól, hogy van-e világi természetű függő terrénuma vagy nincs. Egyetemi tankönyv II.78: „A pápát, mint a katolikus egyház fejét, a középkorban egészen a XIX. századig úgy tekintették, mint más világi uralkodót. [És 756., a Pápai Állam létrejötte előtt hogy tekintették?; ezután szól néhány szót a római kérdésről.] A lateráni szerződés a Szentszéket Vatikán néven79 szuverén államként ismerte el; területét semlegesnek és sérthetetlennek nyilvánították." Itt a Szentszék és a Vatikán szinonimaként való használatáról van szó, ami ilyen helyen, ahol a kettő sajátos jogi természetét kellene bemutatni, nem megfelelő. Egyrészt olyan szerződésbe a Szentszék biztosan nem ment volna bele, amiből - akár indirekte is - az derülhetne ki, hogy 2 86 Külügyi Szemle
