Külügyi Szemle - A Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja folyóirata - 2004 (3. évfolyam)
2004 / 3-4. szám - DIPLOMÁCIATÖRTÉNET - Réti György: Olasz diplomáciai dokumentumok Magyarországról
Olasz diplomáciai dokumentumok Magyarországról nyemhez. Később azonban meggyőződött annak megalapozottságáról, és bizonyosan jelentette Budapestnek. Abban a munkában, amelyet Jugoszláviának és Romániának Magyarországhoz történő közeledése érdekében fejtünk ki, figyelembe kell venni a lényegi különbséget, amely a Belgrádot és a Bukarestet irányító két gárda között áll fenn. A Száva és a Duna kereszteződésében olyanok vannak, akik - még ha bizonyos fenntartásokkal is - készek akár súlyos felelősséget is felvállalni a közvéleménnyel szemben. Emlékezni kell arra, hogy az elmúlt 18 évben négy jugoszláv kormány vette a bátorságot arra, hogy négy fontos egyezményt kössön velünk: Rapalló- ban, Santa Mergheritában, Rómában és Belgrádban. Itt, a Domrovica nevű patakocska partján nem látok ilyen keménykötésű legényeket. Itt a kormányok, olykor gyengeségük, máskor ravaszságuk miatt, először felhergelik a közvélemény szenvedélyét, majd később nem tudják, hogyan csillapítsák le azt. Mindezzel számot kell vetni annak a nemzetközi programnak a megvalósításakor, amelyet Excellenciád a budapesti követségnek április 21-én megküldött utasításában fejtett ki. Amint ezt már április 7-ei jelentésemben megírtam, a belgrádi konferencia lefékezte a kisantant három országának önálló akcióit. Belgrád elkötelezettsége talán ma még friss, de néhány héten belül csökkenni fog. De még ha tevékenységünk aktivizálódni fog is, figyelembe kell venni ennek a népnek az eredendő gyengeségét, és nem kérni tőle „saját magánál nagyobb dolgokat". Engedtessék meg nekem, hogy javasoljam: elsősorban Belgrádra támaszkodjunk, oly módon, hogy onnan érkezzen az itteni urak számára ösztönzés és támogatás. Hasznos lenne, ha az itteni jugoszláv kollégám utasítást kapna arra, hogy tartson nagyon szoros kapcsolatot követségünkkel. A jelenlegi követ, Kasszidolak úr, aki egy széles látókörű ember, éppen elhagyni készül Bukarestet, hogy Londonba menjen. Az általam szorgalmazott utasításokat az utódjának kellene megkapnia. Szükségesnek tartom még azt is megírni, hogy a római román követ, Lugosianu úr, sógora az ismert Stelian Popescu úrnak, az Universul főszerkesztőjének, Titulesu szóvivőjének és az Antirevíziós Liga elnökének. Titulescu ennek a Ligának minden évben hárommillió lejt fizetett, amelyet a Lugosianu-Stelian Popescu család a tartozásokkal együtt szeretne megkapni, ha Titulescu visszatér a hatalomba. Tehát családi érdekek is fennállnak, amelyek szembehelyezik ezt a családot az Excellenciád által meghirdetett politikával. A megrekedésnek és a pangásnak ebben az állapotában kicsit korainak tűnik az, hogy a jövőbeli eljárásról beszéljünk. Mégis emlékeztetni szeretnék arra, hogy az olasz-jugoszláv megállapodás alkalmával nagyon jó szolgálatot tett az, hogy jugoszláv részről a latere Rómába küldték egy nagyon ügyes és határozott emberüket. A románok között is lehet találni egy olyan alkalmas és felkészült embert, mint amilyen Szubotics. A románok, a jugoszlávok és a magyarok közötti kapcsolatfelvétel elérhetőbb és hatékonyabb lenne, ha Rómában történne, az olasz kormány közvetlen befolyása alatt. Ez egy olyan megoldás, amely már eredményes volt, tehát az lehet a jövőben is. DDL 8. s. VI. k. 552. dók. 704-707. o. 2004. ősz-tél 263
