Külügyi Szemle - A Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja folyóirata - 2004 (3. évfolyam)

2004 / 3-4. szám - DIPLOMÁCIATÖRTÉNET - Réti György: Olasz diplomáciai dokumentumok Magyarországról

Olasz diplomáciai dokumentumok Magyarországról 1. A hitvallás szabad gyakorlása. 2. A polgári és politikai jogok gyakorlása. 3. A közfunkciók vállalása. 4. Nyelvük szabad használata a hivatalokban is. 5. Iskolák, nevelési, valamint vallásos jótékonysági és más szociális intézmények lét­rehozásának joga. 6. A román kormány kötelessége annak biztosítása, hogy azokban a helységekben, ahol az etnikai, nyelvi és vallási kisebbségek jelentős arányban élnek, ott az oktatást az érdekelt kisebbség nyelvén beindítsák. A párizsi szerződés értelmében Románia köte­lezettségeit a Népszövetség garanciája alá helyezik. Teljesítésüket a Népszövetség Ta­nácsa ellenőrzi azon bizottságok révén, amelyek a kisebbségek érdekeinek vélt meg­sértéséről szóló petíciókat készítik. A Népszövetség kisebbségi bizottságaira vonatko­zó szabályok szerint a román kormányt felkérik, hogy ezek minden petíciójára vonat­kozóan adjon tájékoztatást annak megvilágítására, hogy az adott jogsértés megtör­tént-e vagy sem. A román kormány, hasonlóan Lengyelország magatartásához, jó ide­je nem válaszol ezekre a kérdésekre. (ASMAE, Ungheria, 1838. 22. csomó) * Magyarország nem tartozik a párizsi szerződés aláírói közé. Ezért a magyar kormány­nak - bár különösen érdekelt a Románia által a kisebbségi kérdésben vállalt kötelezett­ségek betartásában, figyelembe véve a Romániában élő nagyszámú magyar kisebbsé­get - jogi szempontból nincs lehetősége arra, hogy érvényesítse jogait, azért sem, mert a párizsi szerződés által védett magyar kisebbségek román állampolgárokból állnak. A párizsi szerződés, miként más hasonló kisebbségvédelmi szerződések, abból indul­nak ki, hogy egy olyan kisebbségvédelmi rendszert hozzanak létre, amelynek betartá­sa nem vezet jogi jellegű ellentétekhez azon államok között, amelyekben a kisebbségek élnek, valamint azon szomszédaik között, amelyekhez ezek etnikailag tartoznak. Itália mint a párizsi szerződés aláírója, mindig különös érdeklődéssel figyelte a magyar ki­sebbségek petícióit, és az olasz képviselők a kivizsgálásukra alakult bizottságokban mindig szigorú és objektív vizsgálatra törekedtek. Ebből a célból, a tények megállapí­tása érdekében, kapcsolatban álltak a magyar küldöttséggel. 1937 februárjában az olasz kormány a bukaresti kormánynál tett eljárásával elérte azt, hogy felfüggesszék két lap megjelenését, amelyek különösen erőteljesen támadták a magyar kormányt. P. S.: Megjegyzendő, hogy a párizsi szerződés mindvégig „etnikai kisebbségekről" nem pedig „magyar kisebbségekről" szól. Réti György 2004. ősz-tél 259

Next

/
Thumbnails
Contents